Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1894
12 mennyiben az idegen nyelvi olvasást és még inkább az írást nagyon későn kezdik. Szintúgy túlzásnak kell tartanunk azon követelményt, bogy az anyanyelv teljes kizárásával tanítsuk az idegen nyelvet, és pedig az első tanórától fogva. Az új módszer épen azért neveztetik direct, azaz közvetlen módszernek, mivel az idegen nyelvet magából az illető nyelvből, a németet tehát a németből az anyanyelv közvetítése nélkül akarja tanítani. Nem tekintve a majdnem legyőzhetetlen nehézségeket, melyekkel ezen tanítási eljárás össze van kötve, psychológiai szempontból sem helyeselhető, mert akkor nem használhatjuk fel az idegen és az anyanyelv közti ellentétet és analógiát az oktatásban. Pedig mind a kettő oly eszköz, mely nem csak hogy lényegesen megkönnyíti a nyelvtani anyag megtanulását, hanem az emlékezetben való maradását is biztosítja. A német nyelvet a gymnasium III. osztályában kezdjük tanítani és ekkor a tanítvány már jelentékeny nyelvtani előismeretekkel bír lígy az anyanyelvi, mint a latin oktatásból. Ezen előismereteket a lehető legalaposabban kell felhasználni az új nyelv elsajátítására. Ez okból pontosan kifogjuk mutatni úgy az analógiákat, mint az eltéréseket, melyek a magyar és német nyelv között vannak. Ilyen eljárás által az újonnan szerzett német nyelvi ismeretek nem maradnak elszigetelve a tanúló emlékezetében, hanem szoros kapcsolatba lépnek minden ismeretszerzés legszilárdabb alapjával, az anyanyelvvel. És hogy az associatio idearum régi elve még inkább érvényesüljön, kívánatos, hogy a különböző nyelvi grammatikákban (a gymnasiumban a magyar, latin, német) a terminológia ugyanegy legyen, és hogy legalább a tanítás alsóbb fokán a két különböző nyelvet egy tanár tanítsa. Ha tehát el is vetjük az anyanyelv mellőzését követelő elvet, ebből mégis azt tanulhatjuk, hogy a németnyelv tanításánál a lehető legnagyobb mértékben kell használnunk a németet az előadásunkban, sokkal nagyobb mértékben, mint a milyenben most használni szokás és a mennyire azt az utasítások követelik. A reformmozgalom hívei kizárólagos gyakorlati czélj ükhöz képest a közönséges mindennapi beszédet, nem az írott irodalmi nyelvet tanítják. Azért szóbeli előadásuknak, később