Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1892
14 állapotnak nem egyéb az oka, mint lehangoltságunk. Ha a hangulatunk levert, akkor gondolataink lefolyásában is megérezziik ennek hatását, mert benne kevesebb szabályosságot és tisztaságot találunk. A pessimisticus és optimisticus gondolkodásról már volt szó; újból állíthatom, hogy az e nemű gondolkodásra nagy befolyással van hangulatunk. Ha jó költeményeket olvasunk, vagy valamely remek zenedarabot hallgatunk meg, azt mondjuk, hogy van bennünk hangulat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy képesek bennünk bizonyos fajta hangulatot előidézni, hanem azt is, hogy a költő vagy zeneszerző, midőn darabját kigondolta, megfelelő hangulatban volt, mely hangulatnak eredményéül tekintendő a szóban forgó productum. Az állandó hangulat jellemzi a költőt, általában a művészt sőt egész nemzeteket is. A „sírva vigad a magyar“-féle mondás a magyar nemzet hangulatára vonatkozik. Egyes népek költészete is magán hordja magának a népnek uralkodó hangulatát. Ebből az eltérő hangulatból magyarázható meg a különböző népek költészetében található eltérés; innen van, hogy más az északi népek, és más a déli népek költészete. A skandináv költészet borongós vonása, a spanyol románczok derült tulajdonsága azon népek megfelelő hangulatában találja alapját. A hangulat visszahat cselekvésünkre is. A jó cselekedetek rendszerint a vidámabb hangulatnak az eredményei, ámbár le- hangoltságunkban is cselekedhetünk jót. A rossz tetteket azonban többó-kevósbbó nyomott, komor hangulatunkban követjük el. Ha oly nagy akaraterővel bírnánk, hogy képesek volnánk uralkodni hangulatunkon, akkor pl. a levertségnek, a komor kedélynek nem volnának meg szükségképen a rossz következményei, melyek cselekedeteinkben nyilvánulnak. Igen kicsiny azon embereknek a száma, kik képesek akaraterejük hatalmával elnyomni hangulatukat. De vannak kétségkívül ilyenek is. A szükség kényszerítő ereje akaratbeli hatályosságot kelt. A színész pl. legyőzi lehangoltságát és eljátsza a legvidámabb szerepet is, mert az akarat győz nála. Még csak arról akarok szólni, lehet-e a hangulatot mesterségesen változtatni, és minő eszközökkel? A kinek bánata van, és igy kedólyvilága teljesen lehaugolt, gyakran a borban keresi és úgy hiszi, meg is találja az orvosságot. Azt gondolom, hogy ezen hit téves, mert a hangulatot mesterségesen nem lehet megváltoztatni. A borivásnak meg van a maga eredménye, mert fel-
