Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1891
7 A legújabb időben — a jelen századot értem — a költészet más szerepet játszik a középiskolában mint régebben; más a költői olvasmányok czélja és más tárgyalásuk módja. A inai tudományos, psyochologiai alapon nyugvó paedagogia szerint a középiskolai nevelés feladata: az emberi testet és szellemet tevékenysége különböző formáiban összhangzatosan fejleszteni, bárminő irányú magasabb tanulmányokra kellően előkészíteni, vagy a mi ezzel egyértelmű, általános műveltséget adni. A szellem összhangzatos fejlődése, általános műveltség szerzése nem képzelhető hasznos ismeretek elsajátitása nélkül. Tehát a középiskolai nevelés formális és reális. Némelyek szeriut túlnyomóan formálisnak, mások szerint túlnyomóan reálisnak kell lennie. — Némelyek szerint a középiskola beérheti a formális neveléshez, eo ipso kapcsolódó gyakorlati ismeretekkel, mások szerint a gyakorlati, hasznos ismeretek elsajátítása implicite megadja a szükséges formális képzést is. Némely tudományok inkább formális, mások inkább reális kópzőanyagot szolgáltatnak ; a nevelés pedig kiemelheti egy-egy tárgyból akár a formális, akár a reális elemeket, azonban bizonyos fokig mégis alkalmazkodnia kell a tárgy természetéhez. így például a mathematika első sorban észképző hatása, a természettudomány pedig első sorban praktikus haszna miatt foglal helyet a középiskolában. A költészetnek leginkább formális képző hatása kedvéért jutott nagy szerep a modern középiskolai nevelésben; azt tartják róla, hogy első sorban ugyan a képzőimet fejleszti és szabályozza, de ezzel kapcsolatban jótékony hatása van a szívre és észre is. A középiskolai költői olvasmányok főczólja áz uralkodó felfogás szerint: az ízlés nemesítése. — Ezen főczélra való tekintetből történik a költői olvasmányok megválasztása és ezen főczél határozza meg a költemények iskolai tárgyalásának módszerét. — A főczélra való törekvést azonban módosítják erkölcsi, nyelvi és különösen irodalomtörténeti mellékczélok. A mint már most másmás módszerrel törnek a főczél félé és majd ennek, majd annak a mellókczélnak tesznek nagyobb szolgálatot: számtalan árnyalat áll elő úgy az elméleti paedagogiában valamint a gyakorlati tanításban. Művészetről lévén szó, nem fór kétség az uralkodó aethetikai