Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1890

13 bir annyi szellemi képességgel, hogy életének czélját elébe tárva, komolyan figyelmeztethessük arra, miszerint a kötelessógérzet ki­fejlődése nélkülözhetetlen postulatuma minden embernek és pedig nemcsak a tudományos pályára készülőnek, hanem általában min­denkinek, ki a társadalomnak, hazának használható tényezője akar lenni, ki saját élete boldogságának megszerzésére törekszik. És kiben nincs meg a vágyódás mindezekre? Mindenkiben meg van ez, csakhogy sokan vannak, kik mindamellett nem bírnak elég akaraterővel, bogy lemondjanak olyan rossz tulajdonságokról, melyek amazok megvalósul hatásának gátat vetnek. — Hány itjú teszi (el magában, hogy a jövőben kötelességeinek teljesítése leszen főtörekvése és egy ideig talán rajta is van, hogy kötelességét tel­jesítse, de nemsokára előtérbe lépnek a rossz után való vágyak s csak alkalomra van szükség, hogy feltett szándéka megsemmi­süljön. A kötelességérzet hiánya szüli a tétlenséget, mely kútfor- rása ezer meg ezer bajnak, mely kárára van a szervezetnek és megöli a lelket. Mig az elfoglalt lélek nem ér rá azon gondol­kodni, hogy mivel ölje el az időt: addig a tétlenség valóságos melegágya minden kifejlődhető rossz tulajdonságnak. —! A munka nemesíti az embert, útját állja a rosszra csábitó gondolatoknak. A társadalom igen sok embert tud felmutatni, kik irtóznak a munkától; kik inkább nélkülöznek, semhogy dolgoznának. Ezek a társadalom heréi; semmit nem produkálnak, de mert élniük kell s mert maguk meg nem keresik kenyerüket: a társadalom kény­telen róluk gondoskodni. Igen valószínű, hogy ezek az emberek ifjúkorukban nem voltak hozzá szoktatva a lelkiismeretes munká­hoz. Ha tehát a tanulóban észreveszszük a munkakedv hiányát, igen helyesen cselekszünk, ha rámutatunk azokra az emberekre, kik dologtalanságuk következtében elzüllöttek, másrészt pedig a munka nemesitő voltát oly jeles hazafiak példájából magyarázzuk meg neki, kik épen nem szorultak a munkára, mégis szellemi te­vékenységükkel a hazának, a társadalomnak használni törekedtek és azért közbecsülésben részesülnek honfitársaik részéről. Sok tanulóban minden kétséget kizárólag mutatkozik a haj­landóság a munkakeridésre. Ez két okból magyarázható meg. Az ilyen tanuló ugyanis, vagy hanyagságból kerüli a munkát, vagy pedig azért, mert nincs elég akaratereje a valódi vagy vélt nehéz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom