Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1889
11 egyéni szükség szerint változó értelemben használása, — a mi a »képes gondolkozásnak természetes kifejezése módja. A külső orma nem választható el a tartalomtól: e kifejezések külsőleg eltérések a szabályos nyelvtől, belsőleg pedig eltérések az abstrakt gondolkozástól, általános fölfogástól — ez az átvitel értelme; vájjon szándékosan történt-e az abstrakt gondolkozástól való eltérés, vagy önkéntelenül, közvetlen képes gondolkozásnál — az érdekes lehet a beszélő egyéniség megítélése szempontjából, de nem változtat e kifejezésnek sem formáján, sem hatásán. A szabályos beszédhez való szoros viszonyuknál fogva, legtermészetesebben a nyelvtan főrészei szerint osztályozhatjuk a figurális kifejezéseket, megkülönböztetvén: 1. hang-, 2. szó- és 3. mondat-figurákat. Az első osztályba tartoznak azon kifejezés-formák, melyeknél a nyelv hanganyaga talál művészi alkalmazást. Ezek két csoportra válnak szét: 1. a hangutánzás (hangfestés), 2. a hangzatos s á g figuráira. A hangutánzás egy vagy több szóval történhetik és közvetlen vagy közvetett lehet. Ide sorolhatjuk az indulatszókat is. A közvetlen hangutánzásnál vagy uj szó alkotásával, vagy a meglevőknek hatásos alkalmazásával van dolgunk; e hatás rendesen több ilyen hangutánzó s/.ó megfelelő összeállításából tamad. Mert az egyes szó, ha eredetileg mint hangutánzó hatott is, és bár eredeti alakját sem veszítette el, a gyakori használat folytán mégis jellé vált és csak meglepő alkalmázásban nyerheti vissza elevenségét. Pl. Rá zene zendűl, ropog a dob mélyen Rá zene zendűl, kehely összecsendűl. E példában nyilván ugyanazon hangzók ismétlődése kelti életre az egyes szókban rejtőző onomatopoeiát, melynek erejét a hangutánzó szók ellentétessége is emeli. O D A közvetett, jelképes hangutánzás a nyelvbeli hangzóknak bizonyos sajátos jellemén alapul; igy {»1. u hangzó a rettenetest, kísértetiest, ó, a, a nagyszerűt, fenségest, i, c a kellemest, kedvest szokták jelképezni; r az erőt sat. pl. „Az meg nem rendűit, romlatlan férfi erőben — Allván hőseivel...“ és gondoljunk csak az indulatszókra: jujj! oh ! ah ! hejh! sat.
