Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1889
16 csak akkor nem hiba, ha fokozó sorrendben következnek, ha minden kővetkező erősebben fejezi ki ugyanazon alapfogalmat, ugyanazon érzés magasabb fokátjelöli meg. Pl. „Megy, fut, rohan a száműzött“,— ez esetben cli max (tokozás) a neve. Ez utóbbi figura különösen hatásos, ha hyperbolával kapcsolatos. Pl. midőn Petőfi azt mondja, hogy a sok gazembert tán azért nem kötik fel egytől egyig, mert annyi fája nincs a világnak — és azután, hogy ha a gazember mind esőcseppé változnék, negyven nap, negyven éjjel esnék, támadna egy uj vízözön. Az úgynevezett auticliinax-ot csak komikus hatás' igazolhatja. — Égj' kiváló faja a szónoki plenasmusnr.k az epitheton or- naus (díszítő vagy ékesítő jelző), mely külön megnevezi azt a tulajdonságot, mely a főnév értelmében amúgy is benne van. de az által arról az oldalról élesen megvilágítja a tárgyat, az illető vonást kiemeli; a sziliekben gazdag beszéd kedvelt formája. ..Vond fel a kék ég alatt a fák zöld sátrait”; Mindenható isten! A már kifejezett értelemnek minden másforma kifejtését, kibővítését határozóval vagy mellékmondattal epexegesisnek nevezik; nem oly rövid s ezért nem is oly hatásos, mint az epitheton ornaus. Pl. A zsarnok, ki milliókat tart nehéz rabságban. A szabályos mondatszerkezet oekonomiájától tér el a polysyndeton (a kötőszók halmozása); lassítja az előadást, s igy jelképes kifejezése lehet valamely esemény lassúbb folyásának, a nyugalomnak, valamint a szakadatlan folyamatosságnak. Pl. „A folyamba tekintettünk, — És alattunk és felettünk, — Es bennünk is — A menny volt. . . .“ Ellentéte az asyndeton (kötőszók kihagyása), mely az előadás menetét gyorsítja, s igy az esemény sebes haladásának, a nyugtalanságnak, szakadozottságnak lehet jelképes kifjeezése : ..Hívta, nem jött, elragadta.“ A szónoki pleonasmusnak ellentéte formában és hatásban a szónoki ellipsis (szókihagyás). Pl. „Piste van, este van, kiki nyugalomba. Kihagyás van az allusióban (ezélzás) is: „Átlépte a Ru- biconfc,“— és a paraleipsisben (praeteritio, mellőzés), mely valamire rámutat ugyan, de ki nem fejti, s igy annál jobban ráirányozza figyelmét. '
