Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
25 magy. Természettudományi Társulat titkári hivatalához, lenne kegyes engem e czélomban elősegíteni és a rozsnyói ivóvizet, még pedig mind a főforrásból, mind pedig egy főtéri víztartóból vegy- elemeztetni. Pár nap múlva megkaptam az engem valóban nagyon kellemesen érintő választ dr. Lengyel Béla társulati titkár, egyetemi tanár és a budapesti ásványvíz vegyelemző intézet érdemes igazgatójától, hogy a vizet kész díjmentesen vegyelemeztetni. A vegyelemzést Győry István chemikus, — ki csakis ásványvizek elemzésével foglalkozik, — végezte, melynek eredménye a következő: 1000 súlyrész víz elpárologtatásakor és a maradéknak 180° C-ra állandó súlyig történt hevítésekor (2—2 meghatározás középértéke szerint) visszamaradt a főforrós vizéből 0.1411 súlyrész szilárd alkotórész, a főtéri víztartó vizéből 0.06Ő3 súlyrész szilárd alkotórész. E maradék vizes oldata nem égvényes kémhatásu. Mind a kétféle viz mész- és magnesium-sók alakjában főképen chloridot, sulfatot és kevés carbouatot tartalmaz. A főforrás vizében vasat nem, mig a lőtéri víztartó vizében vas nyomait sikerült kimutatni. A kétféle eredetű viz között az a szembeötlő különbség van, hogy a víztartó vizében alig felényi oldott szilárd alkotórész van mint a főforrásban és mié: ez vasmentes, addig a víztartó vize O 7 0 igen kevés vasat tartalmaz. A viz hőmérséklete többszöri méréseim alapján 10° C körül ingadozik, úgy, hogy az a téli hónapokban 1—2 fokkal alább sülyed, nyáron pedig ugyanannyival emelkedik. A rozsnypi ivóvíz ennélfogva a legjobb ivóvizek közé sorozható, mint a melynek szilárd alkotórészei oly csekélyek, hogy ezek számba alig vehetők; szerves anyagokat egyáltalában nem tartalmaz; salétromsav, kénsav, ammóniák teljesen hiányzik belőle; tiszta, átlátszó, színtelen és teljesen szagtalan. Mindezen jó tulajdonságok mellett most már bátran kimondhatom, hogy az emberi fogazat zománcz rétegére sincs egyáltalában semmi káros hatással.
