Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
15 tudnunk. Erre nézve bármely helyesen készült hygroscop megteszi a szolgálatot. Ily hygroscopok Calderoni üzletében Budapesten 5—10 írtért kaphatók. A lakóhelyiségekben a levegő nedvességének nem szabad GO vagy: a mi több: 50 nedvességi fok, vagyis 60—50°/o vizgőztar- talom alá sülyedni. e) A légkör mozgás a. Az atmosphaera — mondja Reclus — igazában lélekzete bolygónknak. Ha hirtelen elvesztené az őt körülvevő légrétegeket, s ha felhagyna rendes széllélekzetével lehelni, a föld sem lenne egyéb, mint a világtérben keringő holt égi test, ép úgy, mint kísérője a Hold, melyről a legtöbb csillagász azt vallja, hogy nincs légköre.“ Ha légrészecskék folytonos áramlásban nem volnának, akkor a légkörbeli gázok elegyedése nem folyna szakadatlanul s igy az állatok és növények kellő táplálék híján teljesen kipusztulnának. Ember és állat a kilehel és alkalmával környezetét gyilkos szénsavval tölti el. Ha ezen ölő gázt ismét be kellene szívni, lassanként önmagát ölné meg. A szerves világ másik tagja ellenben, a növény, mind elveszne olyan légkörben, mely telve van a leveleiken át kilehelt oxigénnel. Óriási haszonnal bir tehát a légmozgás emberre, állatra, növényre egyiránt. Másik megbecsülhetetlen haszna abban nyilvánul, hogy a hegyek gerinczeire s csúcsaira na g y m e n n y i- s é g ű p ár ákát hor d vá n, feleleveníti k a f ö 1 d g ö m bőt is, források képződését mozdítván elő. „A levegő egy ki nem apadó forrás, melyből lélekzetét veszi minden, a mi él. Az élet és a halál benne vau a levegőben, melyet szivünk. Ugyanazokat az elemeket, melyek a fa leveleiből kiszabadulnak, a szél a most születő gyermek tüdejébe hordja, s a haldoklónak utolsó sóhaja, a virágnak pompázó kelyhét szövi majd s kellemes illatát képezi. A szellő, mely gyengéden enyeleg a virágszálakkal, odább viharrá válik, s gyökerestől tépi ki az élőfát és legénységével együtt elsülyeszti a hajót.“ A szelek ezenkívül mint hatalmas g e o 1 o g i a i tényezők
