Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
12 alkalmával valamivel több, valamint fagyos napokon is. Szeles napokon azonban csekélyebb mint szélcsendes időben. A szénsav belehelve kábulást, majd öntudatlanságot, sőt halált is okozhat. e) Van továbbá a levegőben ammóniák is, még pedig egy millió térfogatban egy térfogat; mind a mellett fontos alkotó része ez a levegőnek, mert a növények tápanyagát képezi, tehát közvetve az emberek életére is fontos. Az ammóniák Fodor észleletei alapján legalacsonyabb állását télen éri el, a tavaszon át növekszik, legmagasabbra hág nyáron, de még őszszel is igen magas állása van. Az ammóniák csökkenése majdnem számtani pontossággal ösz- szevág egyrészt az esőzésekkel, másrészt a légköri hőmérsék sü- lyedésével és némileg az erős szelekkel is; szaporodása észrevehető az esőzések után mutatkozó szárazság alatt, továbbá emelkedő hőmérséknél. Első sorban tehát egészen helyi okoktól függ. A levegő összetételére vonatkozó legújabb és legpontosabb vizsgálatok azok, melyeket az 1879. évben Macagno a palermói meteorologiai állomáson végzett. Ezen vizsgálatokból kitűnt, hogy febr., márcz., április és május hónapokban, midőn a csapadékmeny- nyiség 178 millimétert tett, 100 liter levegőben a nitrogénen kivid volt: 20171 liter oxigén, 0 033 liter szénsav, 0008 gramm ammóniák, 0102 gramm szerves anyag, salétromsavnak semmi nyoma. Az esőben szűkölködő hónapokban: junius, julius és augusztusban: 100 liter levegőben volt 20 920 liter oxigén, 0'039 liter szénsav, 0 009 gr. ammóniák, 0100 gr. szerves anyag; salétromsavnak nyomai. Innen kiviláglik, hogy az évnek szárazabb szakában a levegő több szénsavat és szerves anyagokat foglal magában, mint nedves időben, mikor az eső a levegőt szinte megmossa. c) A levegő hőmérséke. Az éghajlat tényezői között, valamely vidék kiimájára legna- gyobb befolyással bir a levegőnek hőmérséklete, valamint ,a hőmérséki ingadozások, melyek Rozsnyó vidékén jelentékenyek. A levegő hőmérsékére nézve a természettudósok két osztályt alapítottak meg, ugyanis: egyenletes, határolt vagy szigeti, azaz csekély évi és napi változásokkal járó éghajlat; és
