Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887
16 gasabb csúcsa a Magastető, Rozsnyó és K.-H.-Váralja között emelkedik. A Rákos hegygyei összeköttetésben álló Kis ökör hegy, valamint a Szárazhegy északi oldalán elvonuló Ó-v i z völgye a Pozsállót elválasztja a Bukovinai hegytől, mely már Szepesmegyében fekszik. A rozsnyói hegycsoport igen szép alakú hegye a P i p i t y k e is, mely a várostól északkeletre esik. Ennek tövét és oldalait is erdők foglalják el, mig a tetején szép gyepmezők terülnek el. A hegyek és völgyek geológiai viszonyait illetőleg: m^ga a város harmadkori Belvedere kavics rétegen fekszik. A Pozsálló és Kálvária csillámpalából áll, melybe Betlértől északkeletre két nagyobb tömegben agyagpala van beágyazva. Az I vágyó legnagyobb része szintén csillám pala, melybe a Sajó baloldalán elterülő agyagpalának folytatásaként az alluvium rétegen áttörve egy hegyes csúcsba végződő agyagpala rakódott be. A Gombás fölött a Rákos hegyben a felső triász mész egy csekélyebb terjedelmű beágyazása vehető észre, csillámpala által határolva. A Sajó völgyben mindenütt alluvium réteggel találkozunk, melyet a várostól kelet felé eső Nyerges hegyben a verfeni pala vált fel. A sziliczei plató nagyrészt mészkő és dolmitból áll. Gömörmegyének fő vízgyűjtője a Sajó a város nyugati oldalán halad el s a Rédova község területén emelkedő hegyek oldalaiból ered. Felső-Sajó helységéhez érve irányát változtatja s északkeletre halad tovább, majd déli, ismét keleti s Betléren át Nada- buláig keletdélkeleti irányban folyik. Rozsnyótól Runyáig délnyugatra kanyarodik, Dubicsánynál elhagyja a megye határát s Borsodba lép át. Ezen útjában 56 patakkal és csermelylyel egyesül, melyek közül különösen a baloldali mellékvizei érdemelnek emli- tést. így: az oláhpataki, gócsi, betléri és Szül. Továbbá a Po- zsállón és pacsai hegyen eredő csucsorai és más patakok egyesüléséből támadó Drázus, mely Rozsnyó városán keresztül folyván, a vasúti állomás fölött ömlik a Sajóba. A Csermosnya, mely a Pipityke hegyen ered, s Dernő, Hárskút és Hosszúrét mellett elfolyván, Jólészen át kanyarodik a Sajó felé, melybe Berzéte helység alatt ömlik. Az egész Sajó folyásának hossza, minden kanyarulataival együtt körülbelől 100 kilometer.
