Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887

12

3. A legújabb észlelési sor.

A harmadik észlelési sor 1876. évi januárhó első napjával kezdődik. Ekkor azonban az állomás még nem lévén teljesen fölszerelve, hiányzott a barometer, tehát csakis az 1880. évtől lehet számitani a rendes észlelést és csakis ezen évtől lehet az adatokat a tudomány használatára is megbízhatóknak és hiánytalanoknak tekinteni s elfogadni.

Ezen észlelési sor megindítója alulírott volt.

Az 1875. év végén azon kéréssel fordultam a budapesti meteorológiai és földdelejességi m. kir. központi intézethez, hogy Rozsnyó városát az észlelő állomások közé venné fel, s a szükséges eszközökkel látná el. A központi intézet akkori igazgatója dr. Schenzl Guido ur az ajánlatot szívesen fogadván, az eszközöket a barométeren kívül s az ezekhez szükséges javítási táblázatokat és utasításokat még ugyanazon év deczember havában el- küldötte. Az észleleteket azután 187G. januárhó 1-ső napjától vezetem. A légsúlymérőt azonban csak 1879. nyarán Budapesten időzésem alkalmával szerezhettem meg a központi intézetnél és hoztam fel magammal Budapestről, úgy hogy a légsulymérővel csakis 1879. szeptember 1-ső napjától végzem az észleleteket.

A észlelések terjedelme és a használt mértékek.

Az észlelések kiterjednek:

1) A légnyomásra milliméterekben.

2) A léghőmérsékletre Celsiusi fokokban.

3) A páranyomásra milliméterekben.

4) A légnedvességre száztóliban.

5) A felhőzet mennyiségére 1 —10 fokozatban.

6) A szélirányra a nyolcz főbb irányban.

7) A szélerősségre 1 —10 fokozatban.

8) A felhők huzama- és alakjára.

9) A csapadék nagyságára milliméterekben és azok mindennemű alakjára.

10) A villogás, villámlás, dörgés, szélvész, nap- és holdudvarok és körök s más ezekhez hasonló légköri tüneményekre.

11) A levegő ozontartalmára.

12) A zivatarokra.