Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)

Szénási Dorottya: Történelem történetek nélkül (ausztriai tankönyvek)

Szénási Dorottya: Történelem történetek nélkül Műhely tanulmányok I. építi, azáltal, hogy pozícionálja a nemzetközi politikai térben. Érdekesség a régebbi tankönyvekkel szemben az Anschluss interpretációja. Sokáig tartották magukat a tankönyvírók a külső kényszer magyarázatához, majd az éles vitákat követően kerülték ennek kifejtését az oktatásban. Az említett tankönyv néhány mondat erejéig ismerteti az időszak hitleri Németország osztrák társadalmára jellemző népszerűségét. Ezt követően is előjön az osztrák semlegesség! politika sikere, majd az 1956-os eseményektől való távolmaradás. Érdekesség lehet még a magyar történelemkönyvekhez képest, hogy a szocializmust kevésbé pejoratív kontextusban ismerteti.12 Ennek valószínűsíthető oka, hogy Ausztriát jóval kevesebb ideig érintették a szovjet megszállás terhei, és gyakorlatilag felszabadultak az 1955-ös osztrák államszerződést követően. Az Osztrák Szövetségi Kiadó 2022-es Querdenken című tankönyve ötvözte az előző években fel-feltűnő újdon­ságokat. Itt is a történelmi források és a múlt reprezentációinak értelme­zésével indít, majd a további fejezetek a múltbeli és jelenlegi uralkodási formákra épülnek (monarchia, köztársaság, diktatúra, demokrácia - régen és ma), amelynek alárendel néhány vonatkozó eseménytörténeti fejezetet a hagyományos típusú tankönyvekből. ZEITGESCHICHTE (KORTÖRTÉNET) TÉRNYERÉSE AZ OKTATÁSBAN A kortörténet nemcsak komoly szakirodalmi megalapozottságú törté­nelmi korszakká vált, hanem sajátos módszertanának köszönhetően önálló történeti tudományággá fejlődött. A kortörténet szakirodalma, a módszertani kézikönyvek jelentős része német nyelvterületen jelent meg és egyre több egyetemi képzésen külön tantárgyként szerepel. Az osztrák 11 Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette a német nemzetiszo­cialista uralom alatt. 1938. március 12-én ellenállás nélkül vonult be a német hadsereg. Az Anschluss volt az első lépés Hitler egyik legfontosabb külpolitikai törekvésében, a Harmadik Birodalom határainak kiterjesztésében. Ausztria Német Birodalomhoz történő csatolása és az azt megerősítő népszavazás megelőzte a Szudétavidék és Csehszlovákia megszállását, illetve Lengyelország 1939-es megtámadását, ami a második világháború kirobbanásához vezetett. 92 12 Zeitzeichen. Politische Bildung und Geschichte IV HAK...

Next

/
Oldalképek
Tartalom