Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Szénási Dorottya: Történelem történetek nélkül (ausztriai tankönyvek)
Szénási Dorottya: Történelem történetek nélkül Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben Mára 2010-es években kiadott tankönyvekben is csupán elvétve jelent meg Magyarország a történelmi események sorában, ilyen alkalmak közt említik Bécs második, 1683-as török ostromának előzménytörténetét, majd Mária Teréziát és az osztrák örökösödési háborút. Az osztrák-magyar együttélés időszakából pedig az 1848-49-es események, az 1867-es kiegyezés, illetve 1918 és a Monarchia szétesése kapcsán tesznek említést a magyarságról. Ezt követően Magyarországot a szovjet érdekszféra részeként említik, ennek kapcsán jelennek meg az 1956-os események is. Legközelebb pedig a magyarokkal kapcsolatban a „vasfüggöny" lebontásában játszott szerepet és a határnyitást említik.1 A fentiek közt említett Zeitbilder nevet viselő 5-6. osztályos, 2017-es kiadású történelemtankönyv az ókortól az első világháború végéig tárgyalja az eseményeket, ugyan még a kronologikus eseménytörténet dominál, már megfigyelhető benne a 20. század előtti időszakok korábbiaknál tömörebb interpretációja. A kompetencia-központú didaktikai szemléletmód pedig úgy jut érvényre, hogy a bevezető fejezetek részletesen foglalkoznak a történelemmel mint tudományággal, annak történetével és értelmezési keretével. Külön fejezet tárgyalja a „történelem" és a „múlt" közti különbségtétel mibenlétét, a forráskritika jelentőségét és a módszertani kérdéseket. Valamint minden nagyobb fejezet végén egy ún. „kompetencia tréning" segítségével mélyítik el a diákok az olvasottakat. A Zeitbilder 7-8. osztályosok számára 2019-ben kiadott tankönyve a két világháború közti időszaktól egészen napjainkig terjed, az utolsó fejezetek az Európai Unió problémáival és a világ politikai rendszereinek összehasonlításával foglalkoznak. Ahogy fentebb említettem, az előző rendszer tankönyveihez hasonlóan, kisebb újításokkal ugyan, de az utolsó régi típusú tankönyvben szinte meg sem említik a magyarokat. Kivételt képeznek ez alól az 1956-os események, melyekről az osztrák semlegesség! politikát (Neutralitätspolitik) tárgyaló fejezet felvezetésében esik szó. Itt is csupán egy mondat erejéig ismertetik a magyar forradalmat, illetve a szovjet intervenció elleni segítségnyújtás megtagadását, a tartózkodó magatartást, 90 8 Fiziker i. m.
