Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Purtczl Bernadett: A magyarok megítélése a török középiskolai történelemkönyvekben
Purtczl Bernadett: A magyarok megítélése... Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben egyértelműen leszűrhető azonban, hogy a középkori Magyar Királysággal és a velenceiekkel hosszú csatározásokba bocsátkoznak a balkáni fennhatóságért. Az oszmán terjeszkedő-befogadó balkáni politikát szembeállítják a nyugati erőszakos katolizációval (magyarok, velenceiek és a keresztes hadak): a törökökhöz csatlakozó népeket mint befogadott, oltalomra szorulókat mutatják be, akiknek biztosították a szabad vallásgyakorlást is.5 De valójában ennél többet nem említik a magyarokat ezeknél az eseményeknél, annak ellenére, hogy Luxemburgi Zsigmond uralkodásától kezdve folyamatos csatározások zajlanak a két fél között a Balkánon (Zsigmondot csak egy mondatban az 1396-os nikápolyi csata kapcsán, hogy I. Bajezid győzelmével az oszmánok balkáni uralma megerősödött, a keresztes seregek fél évszázadon át nem tudtak fellépni az oszmánok ellen.17 A 140. oldalon található grafikus idővonalon a mohácsi csata 1526-os felirata az egyetlen, amely pirossal szerepel, így egyértelmű, hogy ezt ők is a jelentős események között jegyzik (emellett az 1566-os szigetvári ostrom is szerepel ezen az idővonalon, de már nem pirossal). Az alatta lévő térképen az Oszmán Birodalom legnagyobb kiterjedését ábrázolják, ahol Erdélyt is egyértelműen a birodalom részeként tüntetik fel, illetve az északnyugati határ majdnem egészen Bécsig elér. Szulejmán szultán Magyarország elleni hadjáratait részletesen tárgyalják az 5.5. Dünyanin muhte^em gücü osmanh (Oszmánok - a világ hatalmas ereje) című fejezetben. Az indok, ami miatt a szultán a magyarok elleni hadjárat mellett döntött, hogy egyrészt ellenséges magatartást tanúsítottak az Oszmán Birodalommal szemben Ruméliában, másrészt a Magyar Királyság belső helyzete sem volt jó, a nép nem kedvelte II. Lajos királyt. A mohácsi csatát 2-3 órán át tartó eseményként írja le, ahol a magyar király a Dunába (!) fulladt, Buda mint az ország fővárosa megadta magát. Ezzel a csatával Szulejmán véget vetett a Magyar Királyságnak, és az ország három részre szakadt, amiből a déli rész az 15 Tarih 10. Ders kitabi. Ortaögretim. Szerk. Yazici, Prof. Dr. Orhan, Ankara, M.E.B. 2023. 16 Uo. 61-63. Uo. 71. 18 Uo. 140. 66 Uo. 142.
