Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Purtczl Bernadett: A magyarok megítélése a török középiskolai történelemkönyvekben
Purtczl Bernadett A magyarok megítélése a török középiskolai történelemkönyvekben1 1 A tanulmány szakmai konzulense Ressné Ivanics Mária, az SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Altajisztikai Tanszékének professzor emeritája volt. Az antalyai repülőtér érkezési oldalán várt bennünket széles mosollyal a török idegenvezetőnk (Bari§), majd miután elindult a busz a városközpont felé, boldogan köszöntötte a magyar csoportot, mint rég nem látott rokonokat. Ez persze nekünk, turistáknak nagyon szimpatikus volt, gondoltuk remek marketingfogás. (Erre általában a magyarok válasza a 150 év felemlegetése.) Később, a körút különböző állomásain számtalan kedves török emberrel találkoztunk, akik udvariasan megkérdezték, hogy honnan jöttünk. Nekik pedig az volt nagyon szimpatikus, hogy törökül válaszolva tudattam: Magyarországról. "Oh, hát akkor mi végül is rokonok vagyunk!", hangzott a válasz a nagy mosoly mögött megannyi alkalommal: a szállodai recepcióstól kezdve a bazárban árusítókon át a buszsofőrig, mindenkitől. Majd érdeklődve mentem az idegenvezetőhöz, hogy ugyan mesélje már el, mit is tanulnak ők pontosan rólunk a történelemóráikon, mert úgy tűnik, nem ugyanúgy ítéljük meg a múlt eseményeit. A TÖRÖK OKTATÁSI RENDSZERRŐL RÖVIDEN Azt gondolnánk, hogy mivel Törökország nem tagja az Európai Uniónak, ráadásul nagytöbbségében muszlim vallású ország igen eltérő családi-társadalmi szokásokkal, ezért az oktatási rendszerük is nagyban különbözik az uniós országokétól. Törökország azonban 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak (akkor még Európai Gazdasági Közösség), 1995-ben vámunióra lépett az EU-val, és négy évvel később hivatalosan is beadták csatlakozási kérelmüket az EU-hoz, ami alapján elindultak a most is folyamatban 59
