Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben
Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben Honfoglalás, „kalandozások" (tárgyilagos): a magyarok finnugor eredetűek, „...bár a magyar honfoglalás meghiúsítja a Nagymorva állam azon törekvését, hogy egy nagy államban egyesítse az itt élő szlávokat, később azonban a magyarok és a szlávok már békésen élnek egymás mellett. A szláv népesség ugyan beolvad a magyarságba, de a magyarság is sok mindent átvesz a szlávoktól: falu- és megye re nd szert, a földművelést. Erről tanúskodnak különböző nyelvi kifejezések is." Árpád-kor: a perszonálunió létrejöttében a horvát nemesség szabad akaratát emelik ki. Szent László alapította a zágrábi püspökséget. „Az Árpád-kor és a vegyesházi királyok korából szinte minden lényeges eseményt tartalmaznak a tankönyvek. Ami kimarad: a II. Aranybulla, Hunyadi János hadjáratai, győzelmei és a Dózsa-féle parasztfelkelés."9 Kora újkor: Mohács után egyre többször előkerülnek a horvát-magyar érdekütközések: a horvátoknak sérelem, hogy az országgyűlési határozatok szövegében egyre kevesebbet szerepel a Horvát-Szlavón-Dalmát Királyság neve, helyette sokszor alávetett vagy csatolt részekként szerepelnek. Fontosak a törökellenes harcok. Zrínyi Miklós: részletezik 1663-1664-es hadjáratát, az eszéki győzelmet és I. Lipót azon törekvését, hogy Zrínyit háttérbe szorítsa. A Wesselényi-összeesküvés vezetőjének tartják Zrínyit, aki a franciákkal folytatott tárgyalások közben halt meg vadászbalesetben. A szervezkedésben kiemelik Zrínyi Péter és Frangepán szerepét. Thökölyt és Zrínyi Ilonát sehol nem említik. II. Rákóczi Ferenc és a kurucok jelentik az első jelentős horvát-magyar érdekütközést. A reformkorból csak azok az intézkedések szerepelnek, amelyek sértik a horvátokat. Ilyen a magyar államnyelv kérdése, ami egyben elindítja a horvát nyelvújítási mozgalmat és a horvát nemzeti irodalom virágzását. 1847-1848-as országgyűlés: kötelezővé tették a magyar nyelvet az iskolákban, előírták a magyar nemzeti szimbólumok, a címer és a zászló használatát Horvátországban. Ezt egyértelműen a horvát nép elleni lépésként értelmezték. Külön említik Kossuth Lajosnak azt a megjegyzését, hogy nem látja a térképen Horvátországot. 1848: a magyarok elérték a politikai 46 9 uo. 8 Uo.
