Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Némethy Kálmán: A szerbiai magyar diákok számára írt felsős tankönyvcsalád
Némethy Kálmán: A szerbiai magyar diákok számára írt felsős tankönyvcsalád egyértelműen a magyar diákoknak szóló „betoldás") a tankönyv 15%-át teszi ki, és ugyanennyit szentelnek a délszláv és román szomszédok történelmének is. Ennek alapján elmondható, hogy a magyarországi történelemkönyvekhez képest az egyetemes történelem vizsgálata jóval szerényebb, hiszen Magyarországon az 50-50% arány az általános. Ráadásul a frankokon és Bizáncon kívül nem szerepel nyugat-európai nép konkrét történelme, csak általános társadalomtörténeti leírást kapunk. A magyar történelem 15%-os említése talán kicsit kevésnek mondható, de valamennyivel árnyalandó ez a kép, hiszen a szerb történelmi részek gyakran említenek magyar történelmi eseményeket, leírásokat. A hetedikes tankönyvben az arányok jelentősen változnak: az egyetemes történelem 37%-ra nő, és itt már előfordul konkrét egyetemes történelmi események tárgyalása is: a francia forradalom, az amerikai függetlenségi háború, illetve Napóleon hadisikerei részletesen kifejtésre kerülnek. A magyar történelmi fejezetek ismét a terjedelem 14%-ában szerepelnek, míg a szerb történelemnek 36% jut, bár ennek jelentős része a Szerbek Magyarországon című fejezetben szerepel. Az igazán jelentős változás azonban a nyolcadikos tankönyvben található: itt a szerb történelem 73%-os súllyal szerepel, (benne a Szerbek Magyarországon fejezet) az egyetemes történelem 24%-ot kapott, míg a szomszéd szláv népek története éppen csak említésre kerül (3%). Ami tehát szembeötlő, hogy itt nincs betoldva egy fejezet sem a korszak magyar történelméről. A Trianon utáni Magyarország „nem létezik" a szerbiai magyar (és szerb) diákok számára. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a Hornyák Árpád által vizsgált, 1950-70-es években kiadott szerb történelemtankönyvek részletesen írtak a két világháború közötti Magyarországról.23 E jelenség okainak vizsgálata túlmutat e dolgozat keretein, de annyit biztosan állíthatunk, hogy a 20. század magyar történelmének hiánya mindenképpen gondot jelent a szerbiai magyar diákok számára, hiszen ez az időszak a leginkább meghatározó a mai kor szempontjából, így ennek a megismerése igen fontos feladat volna a diákok számára. Ráadásul a szerbiai pedagógusképzésben 23 Hornyák/. m. 2009, 511. 37
