Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben A magyarok és a magyar államiság a középkortól kezdve szerepel a szlovéniai történelemtankönyvekben. Két korszak szignifikáns: a középkor és a modern kor, ez utóbbin belül a negyven nyolcas szabadságharc, majd a dualizmus időszaka. A középkori magyar-szlovén kapcsolatok egyik megszakadt lehetőségeként tekintenek a tankönyvek a Cilleiek, Zsigmond majd V. László kapcsolatára, ebben az összefüggésben erről nem írnak a magyarországi történelemkönyvek. Az oszmán előrenyomulás ellen fellépő középkori és kora újkori magyar hősiesség szintén pozitívnak látszik, a folytatást azonban a szabadságharc körüli magyar politikai elit elnyomónak minősített politikai intézkedései jelentik. A kiegyezést, a dualista rendszert tekintve a Habsburgok által a magyaroknak biztosított megkülönböztetett státusz folyamatosan érzékelhető, mindehhez a magyar uralkodó osztály nemzetiségeket elnyomó magatartása és a magyar nacionalizmus említése párosul. A trianoni békeszerződés miatt menekülni kényszerülő magyarok százezreit részrehajlás nélkül említik, az 1941 -ben a jugoszláviai magyar területekre benyomuló magyar csapatokat megszállóként értékelik a tankönyvek. Ezzel párhuzamosan a magyarországi szlovénségre irányuló asszimilációs szándék és az ún. vendkérdés kiemelt helyet foglal el. A második világháború utáni magyarországi nemzetiségi politikát a hazai szlovénségre nézve megnyugtatónak találta a tankönyv, az ötvenhatos forradalmat hősiesnek, a rendszerváltás körüli magyar magatartást követendő példaként jellemzi. A megvizsgált tankönyvekben jóval több információt találnak a szlovén diákok annál, mint amennyit a magyar diákok kaphatnak a szlovén történelemről. Azok a történelmi korszakok viszont, amikor a nemzeti identitás kérdése fontos szerepet játszott - a népek tavasza és a dualista korszak -, a magyar nemzeti mozgalom a magyarországi népek elnyomójaként jelenik meg, ez pedig a mai napig formálja a közbeszédet és a közgondolkodást. A magyar történelem és nemzeti identitás iránt így ambivalens érzéseket táplálhatnak a tanulók, ezért is volna oly fontos e korszakok több oldalról és perspektívából történő megvilágítása. 30
