Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben választási rendszer nem csupán a nem magyar népeknek, hanem a magyar társadalom több mint kilencven százalékának is ugyancsak hátrányos volt a dualizmus korában. A tankönyv számokkal is hangsúlyt ad a Monarchia területén élő etnikumoknak. A ciszlajtán birodalomfélben a magyarok arányát 45,4%-ra teszi, az évszám megjelölése nélkül. Ezt a kérdést intézi a tanulókhoz: „Arányos volt-e az egyes nemzetek politikai ereje az országban a lakosság arányával?" A legújabb tankönyvben már az is szerepel, hogy Ferencjózsefet és Erzsébetet 1867. június 8-án királyi párrá koronázták Budapesten.38 A dualizmus és a magyarországi nemzetiségi politika bírálatához egy szlovén képviselő, dr. Lavoslav Gregorec 1887-es beszédét is közli a tankönyvíró: „Magyarországon mindent magyarosítani akarnak, itt (Ausztriában - K.K.) mindent németesíteni (...). De élnek Ausztriában szlávok és románok is. Nem hagyják magukat elnemzetietleníteni, megvédik nemzetiségüket. (...) A dualizmus megtagadja az egyenlőséget, és két börtönt hoz létre, ahol a magyarok és a német liberálisok (...) az összes többi ausztriai nemzetet foglyukká teszik." 37 Uo. 138. 38 Brodnik/. m. 2022, 83. 39 Uo. 84. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG Az első világháborút követő magyarországi őszirózsás forradalomról nem esik szó, a tanácsköztársaságról rövid tájékoztatást kapnak a tanulók. A legújabb tankönyv szovjetköztársaságként definiálja a kommünt, és megjegyzi, hogy Kun Béláék uralmát csak az antant volt képes megdönteni. Atiszavirág életű Muravidéki Köztársaságot is megemlíti a tankönyv, amelyet a magyar vörös hadsereg számolt fel. A kommün összeomlása után 1919 augusztusában pedig szerb csapatok foglalták el a Mura-menti szlovén településeket. A trianoni békeszerződés kijelölte a határt Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között, amelyről a régebbi tankönyv részrehajlás nélkül közli: „Az első híd a Murán, amely Szlovénia többi részét 27
