Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben vett keresztény Európában kevesen vették komolyan az iszlám térhódítását, aminek - nem csak Magyarország szempontjából - súlyos következménye lett: „Az utolsó nagyobb keresztes hadjáratot az Oszmán Birodalom ellen 1456-ban hívták össze. A Bizánci Birodalom összeomlása után II. Mehmed szultán megpróbálta leigázni Magyarországot. E cél elérése érdekében először a stratégiai jelentőségű nándorfehérvári erődöt próbálta meghódítani. Ebben egy sebtében összegyűjtött keresztes had váratlan győzelme akadályozta meg, Hunyadi János magyar hadvezér és Kapisztrán János prédikátor vezetésével. Nándorfehérvár sikeres védelme évtizedeken át megvédte Magyarországot az oszmán behatolástól. (...) Míg Magyarország 1526-os bukása után az egyre nyilvánvalóbb veszély sem tudta felébreszteni a keresztény lelkesedést, amikor az oszmán seregek Európa szívében találták magukat." Magyarország oszmán lerohanása mellett ismét a Mura menti szlovénok vallási helyzetét tárgyalja a tankönyv. A kevésbé hatásos magyarországi ellenreformáció okai között újra az oszmán harcokat és betöréseket hozzák fel a tankönyv írói. „A 18. század első felében az ellenreformáció határozottabban avatkozott be a muravidéki protestánsok életébe. Ettől kezdve titokban kellett kinyilvánítaniuk vallási meggyőződésüket, ami a muravidéki protestáns mozgalom hanyatlásához vezetett. A nem katolikusok vallásszabadságával, amelyet a felvilágosodás szellemében II. József uralkodó vezetett be a 18. század végén, a muravidéki protestánsok is szabadon szervezhettek istentiszteleteket."2 A tankönyv megemlíti Franc Temlin 5 (nevét magyaros formában Temlin Ferencként) magyarországi szlovén lelkészt is, aki 1715-ben Luther magyar nyelvre ültetett katekizmusát, a Győri Katekizmust fordította hazai szlovén nyelvjárásban, ezzel is érzékeltetve, hogy a magyarhoni szlovénok milyen szorosan kapcsolódtak a magyar kultúrkörhöz. 23 Uo. 286. 24 Uo. 196. 25 Franc Temlin (magyaros alakban Temlin Ferenc) (17. század vége-18. század): magyarországi, csendlaki evangélikus szlovén lelkész. A besztercebányai gimnáziumban, a Halle-i Egyetemen, majd Wittenbergben is tanult. 23
