Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A rendőrség újjászervezése
esetek, amikor a népbíróság felmentő ítélete után a rendőrség internál egyes embereket.” 29 A Vidéki Főkapitányság Politikai Osztályán is hasonló szellemben zajlottak az eljárások. Ennek vezetője Tömpe András 1945 októberében ezt így fogalmazta meg: „Olyan szervezet kell, hogy legyünk, amelyik mindent előre tud [...] A mi munkánk célja, hogy biztosítsuk az ország politikai nyugalmát.”30 Ennek szelle mében a Vidéki Főkapitányság rendőrei 1946 márciusára 9941 főt internáltak, 13 674-et rendőri felügyelet alá helyeztek és 379 főt pedig letartóztattak.31 Emellett Tömpe András 1945 szeptemberében újabb feladatkört is kapott, a Hazahozatali Kormánybiztosságnak lett a helyettese, így a deportáltak, menekültek és hadifoglyok ügyeiben is befolyásra tett szert. 32 1945 őszén a rendőrség felső vezetése is átalakult. Bár Sólyom László maradt a budapesti főkapitány, de helyettese Kádár János után Ratulovszky János és Benjámin Olivér lett. Péter Gábor hivatalos kinevezése a budapesti politikai osztály élére is csak ekkor történt meg, eskütétele november 4-én volt. 33 A rendőrség mindeközben egyre inkább kommunista irányítás alá került. 1945 februárjában a 189 fős budapesti politikai rendőrség tagjai közül 68-an voltak a párt tagjai. Ez csak 36%-ot jelentett, viszont minden vezető pozíciót kommunista töltött be és nemcsak a politikai rendőrségen belül, hanem az ezzel kapcsolatos közigazgatásban is. Így kommunista volt a rendőrséget felügyelő államtitkár Zöld Sándor, majd az őt váltó Farkas Mihály, továbbá a Közrendészeti Főosztály vezetője Szebenyi Endre és a rendőrségi ügyosztály vezetője, Ékes István. A megyei rendőrkapitányok közül 16 volt kommunista, 6 szociáldemokrata, 3 pedig parasztpárti, azaz közülük sem lehet egyetlen személyt sem a választásokon győztes kisgazdákhoz sorolni. A kommunisták legmagasabb aránya a vidéki rendőrkapitányságok politikai rendészeti osztályai élén volt, mivel itt 36 közül 34 posztot ők töltöttek be. A nyomozók között sem volt egyetlen kisgazdapárti sem, itt is kommunista túlsúly érvényesült, 1945 júniusában 113 nyomozóból 83 volt párttag.34 A helyzet később sem javult, bár 1946 nyarán már 200 politikai rendészeti osztályvezető volt országszerte, de közülük 121-en párttagok voltak, valamint a 190 rendőrkapitányból 88-an tartoztak a kommunistákhoz. A főkapitányi székben 1946 tavaszán történő változás is nekik kedvezett, mivel a párttag Münnich Ferenc váltotta Sólyom Lászlót.35 Mindezek mellett a rendőr séget irányító Belügyminisztérium is végig kommunista kézben volt, először Erdei Ferenc, az 1945-ös választások után pedig Nagy Imre, majd Rajk László személyében. Ez a rendőrség minden területén jelentkező kommunista túlsúly az 1945-ös választásokon győztes kisgazdapártnak is szemet szúrt és folyamatosan próbáltak lépéseket tenni annak érdekében, hogy beleszólásuk lehessen a szervezet irányításába, valamint a visszaélések miatt is rendszeresen tiltakoztak. Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök már 1945 februárjában magához rendelte a belügyminisztert és a főkapitányt, majd a problémák miatt március 28-án egy közös igazságügyi és belügyi vizsgálóbizottság felállítása is felmerült. 36 Áprilisban már Vásáry István kisgazda pénzügymi niszter is számon kérte a politikai rendőrség pártösszetételét.37 Ezt követően a miniszterelnök a május 15-ei, pártközi értekezleten tette szóvá a rendőrségnél lévő „tűrhetetlen állapotok, szabálytalanságok, egyoldalú pártpolitikai tevékenységek, a vizsgálati és letartóztatási, valamint vallatási eszközök, módszerek” kérdését. Tildy Zoltán pedig ugyanekkor tiltakozását kifejezve 36 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1945
