Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A rendőrség újjászervezése
A második világháború végén a vidéki településeken a Horthy-korszak csendőrsége mellett a rendfenntartás érdekében polgárőrségeket is szerveztek az ekkor létrejövő helyi nemzeti bizottságok. A fővárosban viszont ennél jóval több alakulat jött létre hasonló célból. Az újjászerveződő pártok közül a szociáldemokraták hoztak létre rendőri alakulatot, de itt működött a Magyar Partizánosztag, a Miklós Béla miniszterelnök fia által megszervezett Miklós gárda, a Magyar GPU, egy csehszlovákok által létrehozott szervezet és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága is. Ezek csak néhány hónapig tevékenykedhettek, mert 1945 márciusára mindegyiket felszámolták.1 Mindemellett az országot felszabadító, s egyúttal elfoglaló szovjetek is kiépítették saját közigazgatásukat. Ezen előzményekkel párhuzamosan az 1944. december 22-én létrehozott Ideiglenes Kormány, s azon belül Erdei Ferenc belügyminiszter feladata lett az új rendőrség felállítása. Ezzel kapcsolatban már 1944. december 28-án megbeszélést folytatott a szovjetekkel és az 1945. január 12-ei kormányülésre elkészült egy tervezet. Eszerint a rendőrség feladata nemcsak a közbiztonság megteremtése lesz, hanem a demokratikus államrend védelme és megszilárdítása is. Így a rendőrségen belül majd politikai és bűnügyi osztályokat állítanak fel. Bár a tervezetet elfogadták, de eddig ismeretlen okból a kihirdetése elmaradt. Öt nap múlva viszont elfogadták, majd kihirdették Erdei Ferenc három rendfenntartással kapcsolatos rendeletét, melyek az ezzel kapcsolatos adatok bejelentéséről, a hatáskör kiterjesztéséről, valamint az egységes jelzés viseléséről szóltak.2 Ezután született döntés a rendőrség veze tőiről a Magyar Kommunista Párt január 22-ei ülésén, melynek értelmében a budapesti rendőr-főkapitányság élére Sólyom Lászlót, helyettesévé pedig Kádár Jánost nevezték ki. 3 A rendőrségen belüli politikai osztályok megszervezése is már 1945 januárjában elkezdődött, azonban egyszerre két vonalon is. Az Ideiglenes kormány székhelyén, Debrecenben Erdei Ferenc belügyminiszter Tömpe Andrást bízta meg ezzel a feladattal és január 27-én rendőrfőtanácsossá is kinevezte.4 Azonban közben a Magyar Kommunista Párt is elkezdte egy politikai osztály megszervezését. Itt a kezdeti viták után, hogy Kádár Jánost, Pálffy Györgyöt vagy Péter Gábort bízzák-e meg az osztály vezetésével, végül az utóbbi mellett döntöttek.5 Péter Gábor hivatalos kinevezését a fővárosi Nemzeti Bizottságtól kaphatta, de ennek körülményei nem tisztázottak és pontos dátuma is meghatározhatatlan. 6 A kettős szervezés eredményeként tehát 1945 januárjától két újonnan létrehozott politikai rendőrség működött Budapesten, ami konfliktusokhoz vezetett. Ennek első jeleként egy visszaemlékezés szerint Péter Gábor már az Andrássy úti épületbe sem akarta beengedni a január végén Budapestre megérkező Tömpe Andrást és csoportját. Viszonyuk később sem javult, többször egymásra tettek panaszt, Péter a belügyminiszternél, míg Tömpe a párt vezetőinél. 7 A rendőrség újjászervezése 1945. január 12. 32 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1945
