Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Ifjúság és hatalom: a Petőfi Kör
A párt Központi Vezetősége a sajtóvitát követően – a poznańi eseményeket is ürügyként felhasználva – elítélte a Petőfi Kör tevékenységét: „A pártellenes elemek a párt, a kommunisták türelmén felbátorodva egyre erősödő támadást indítottak pártunk politikája és vezetése s népi demokratikus rendünk ellen. E támadások egyik gócpontjává vált a DISZ Petőfi Köre. [...]”16 A rendszer a tűrőképessége határáig jutott, ez nyilvánult meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatában, amely a Szabad Nép 1956. július 1-jei címlapján jelent meg: „A sajtó nem lépett fel a pártellenes nézetekkel szemben, egyes újságok és folyóiratok pedig megtévesztő, elvtelenül dicsérő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provokációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság körében több helyütt zavart keltett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem száll szembe az ellenséges, demagóg nézetekkel, eltúlozta a Petőfi-köri vita egyes egészséges vonásait.”17 S a konklúzió: a Petőfi Kör vitafórumán elhangzott megnyilvánulásokat, „[...] a párt és a népi demokrácia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül alakult ki.”18 Ennek következtében a Kör működését felfüggesztették. Bár az 1956 júliusában leváltott Rákosi székébe ülő Gerő Ernő változatlanul elítélte a Petőfi Kört, egyúttal a „tiszta lap” politikáját is meghirdette: „Jó órában mondjam, nálunk Poznań nem volt, de az egyik imperialista rádió azt, ami a Petőfi Körben történt, dicsekedve kis-Poznańnak nevezte. A Petőfi Körben voltak helyes dolgok is, elhangzottak megszívlelendő javaslatok is, amint ezt a Központi Vezetőség június 30-i határozata világosan megállapította. A Petőfi Körben sok becsületes, pártunkhoz, népi demokráciánkhoz hűséges ember volt, köztük nem kevés számú kommunista, aki félti a pártot, feltétlen híve a szocializmusnak, jó magyar hazafi, és egyben proletárinternacionalista is.” 19 A Petőfi Kör 1956 szeptemberétől ismét működött, 20 noha súlya – a megváltozott politikai légkör következtében – messze alulmúlta tavaszi sikereit. 1956. október 22-én este a Kör ülése határozatot fogadott el, melyet másnap a Népszava is közölt. 21 Ebben javasolták, hogy „[...] hívják össze a hazánkban előállt helyzetre való tekintettel pártunk Központi Vezetősége ülését. Az ülés előkészítésének munkájába vonják be Nagy Imre elvtársat.” De szük ségesnek tartották – mások mellett – az ország gazdasági helyzetének feltárását, a második ötéves terv irányelveinek, valamint a Petőfi Körre vonatkozó határozatok Hardy Gyula (1928–1988) Állami (1988) és Akadémiai díjas (1969) kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1950-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen, ezt követően aspiráns (1950–1953) a Szovjetunióban a Leningrádi Szovjetről elnevezett Technológiai Intézet műanyagtechnológiai tanszékén Vansejdt professzor mellett. 1953-ban kandidátusi fokozatot szerez. Az aspirantúra elvégzése után, 1954-ben, megbízták az Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetnek megszervezésével, igazgatóhelyettesként. 1954-től az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályán a műszaki és természettudományos alosztály vezetője (1954–1956), a Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője (1956–1957). A Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet igazgatóhelyettese és a műanyagrészleg vezetője (1957–1960). 1960-tól nyugdíjazásáig az Akadémia Műanyagipari Kutató Intézetének igazgatója. Jelentős oktatási tevékenységet végzett: 1955-től a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, 1965-től a Műanyag- és Gumiipari Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 290 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust”
