Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Hatalom és ifjúság: a DISZ megalakulása
„munkás, dolgozó paraszt, a tanuló és értelmiségi ifjúságot” fogta össze.13 Célja volt, hogy „[...] biztosítsa a dolgozó ifjúság szocialista nevelését s a Magyar Dolgozók Pártja legjobb segítőtársa legyen a szocializmus építésében, a béke védelmében”,14 az ifjúság egységesítése a pártideológia mentén, valamint a kommunista utánpótlás kinevelése is. Feladata a párt kezdeményezésével indult akciókban, a békemozgalomban, a békekölcsönjegyzésben, a sport- és kulturális versenyek szervezésében való részvétel volt. Lapja, a Szabad Nép hez és a Komszomol lapjához igazított ideológiájú Szabad Ifjúság előbb heti-, majd a párt engedélyével napilapként jelent meg. A párt ifjúsági rétegszervezeteit tömörítő csúcsz szervek folytonos változására – lásd MIOT-ból MINSZ, MINSZ-ből DISZ – és a DISZ késleltetett indulására Rákosi így emlékezett vissza: „1950 júniusában összeült a DISZ, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének egységes szervezetének első kongresszusa. Sajnos, jó ötévi késéssel tudtuk csak létrehozni ezt az egységes szervezetet. Maga az a tény, hogy az ilyen, a szovjet Komszomolhoz hasonló egységes ifjúsági szervezet létrehozása ilyen sokáig elhúzódott, mutatta, hogy komoly ideológiai akadályai voltak. A sovinizmus, a szovjetellenesség, a leventenevelés, az egyházi iskolák hatása legmélyebben azok közt a fiatalok között hatott, akik a »mindent vissza« jelszó alatt mámorosán tüntettek Kassa, Kolozsvár, Bácska »visszacsatolásakor«, akiket elkápráztattak a »győzhetetlen« német hadsereg kezdeti sikerei. [...] Amikor ilyen késéssel, hosszas tárgyalások után létrejött a DISZ, maga az egyesülés ténye sem lett új erő és lendület forrása, helyette belekeveredett egy jó adat félhivatalosság, bizonyos kincstári mellékíz, ami jövendő munkájára is kihatott.”15 Rákosi és köre hiányolta a DISZ-ből a harcos, az osztályellenséggel szembeni kíméletlen magatartást, ezért 1950 őszén likvidálták az úgynevezett kispolgári elemeket, akik „elszakadtak a tömegektől”. 16 Az 1956-os forradalom után az új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) új ifjúsági mozgalmat kívánt. Az MSZMP 1957 tavaszán a DISZ-t Kommunista Ifjúsági Szövetségre (KISZ) keresztelte át. RAPALI VIVIEN Szűcs Lajos (1921–1983) A négy polgári elvégzése után cipőgyári segédmunkásnak állt, majd kovácsta nonc lett, végül műszerész tanuló egy magáncégnél. 1941-től a Fischer mechanikai üzemben dolgozott. 1945 után a MÁV Istvántelki Főműhelyében vállalt vasesztergályos munkát. Tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak és a gyári pártvezetőségbe is beválasztották. 1943-tól szakszervezeti tag lett. A három hónapos szakszervezeti iskola elvégzése után Vasutas Szakszervezetben Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom szervezője, majd szakmai titkár. 1948-ban féléves pártiskolát és négyhónapos szakosító tanfolyamot végzett. A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége elnöke (1949–), majd a Dolgozó Ifjúság Szövetségének főtitkára (1950–1951). Négy évig az MDP Központi Vezetőségének a tagja. 1951-től a KV Párt- és Tömegszervezetek Osztálya főinstruktora posztot töltötte be. Az MDP Budapesti bizottságának titkára (1953–), a Központi Revíziós Bizottság tagja (1954–). 1950-ben beválasztották az Országos Béketanács elnökségébe. 1955-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem levelező tagozatán folytatott tanulmányokat. 235 1952 1950 1955 1953 1951 1956 1950
