Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és tevékenysége
A németektől felszabadított és szovjetek által megszállt keleti országrészben, a háborús körülmények – lerombolt utak, középületek, lakóházak, élelmiszerhiány, tömeges elhurcolások és a távközlés működésképtelensége – ellenére Szegeden és környékén már 1944 novemberében elkezdtek újjáalakulni a pártok. A Független Kisgazdapárt (FKgP), a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Polgári Demokrata Párt (PDP) és a szakszervezetek együtt december 2-án létrehozták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Képviselőik közül dálnoki Miklós Béla, Faragho Gábor, Vörös János, Teleki Géza, Tarnay István, Nagy Imre és Gerő Ernő Moszkvába mentek, hogy a nagyhatalmaktól új kormány létrehozásának lehetőségét kérjék.1 Itt abban állapodtak meg Molotovval, hogy először ideiglenes nemzetgyűlést, majd kormányt alakítanak. Molotov erre így emlékezett: „Tevékenyen részt vettem az első magyar kormány megalakításában. [...] Én hoztam létre, és elég gyorsan.” 2 A nemzetgyűlés december 21-én ülésezett először Debrecenben, s másnap, december 22-én választotta meg az Ideiglenes Kormányt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányban az MKP részéről Nagy Imre földművelés ügyi és Gábor József kereskedelmi miniszter vett részt, de kriptokommunistaként hozzájuk tartozott az ekkor még hivatalosan pártonkívüli Molnár Erik népjóléti miniszter és a parasztpárti Erdei Ferenc belügyminiszter. Az FKgP tagja volt Vásáry István pénzügyminiszter és Gyöngyösi János külügyminiszter, míg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Valentiny Ágoston igazság ügyi és Takács Ferenc iparügyi miniszter képviselte. Továbbá a kormány tagja lett az 1944 őszi fegyverszüneti delegáció három tagja is, Teleki Géza kultuszmi niszter, Faragho Gábor közellátásügyi és Vörös János honvédelmi miniszter. Miniszterelnökké az első magyar hadsereg volt parancsnokát, dálnoki Miklós Bélát választották meg.3 Az így létrehozott kormány nem kommunista többségű volt, ami az angolszászoknak és egyelőre a Szovjetuniónak is megfelelt. Ez utóbbi hátterében az állt, hogy az akkori szovjet tervek szerint Magyarország szovjetizálását csak fokozatosan, több év alatt akarták végrehajtani, melynek megvalósíthatóságát a Vörös Hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jelenléte garantálta. 4 A nemzetgyűlés összehívásának másik fontos eredménye a kormány béketárgyalásokra való felhatalmazása volt. Ennek következtében fegyverszünetet kértek a Szovjetuniótól, majd december 28-án hadat üzentek Németországnak. Ezután megkezdődhettek a fegyverszüneti tárgyalások, melyeken magyar részről Gyöngyösi János külügyminiszter mellett Vörös János honvédelmi miniszter, Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, Tarnay István követségi titkár és Kiss István százados vett részt. A fegyverszünetről szóló egyezményt végül 1945. január 20-án írták alá Moszkvában.5 Az Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és tevékenysége 1944. december 22. 23 1952 1950 1955 1953 1951 1956
