Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Harc a „klerikális reakció” ellen: Mindszenty József letartóztatása és pere
Végül 1950. augusztus 30-án Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter és Grősz József aláírta az egyház és állam közötti megállapodást. Ebben rögzítették, hogy a püspöki kar elismeri az alkotmányt, amire 1951. július 21-én hivatalosan is felesküdtek. A teljes állami kontroll megteremtését pedig a május 19-én kihirdetett 1951. évi I. törvény biztosította, ami létrehozta az Állami Egyházügyi Hivatalt. Ezzel a lépéssel minden egyházi döntést és jogkört állami jóváhagyáshoz kötöttek.25 Mindez azonban nem szüntette meg az egyháziak bebörtönzését, sőt 1951 májusában Grősz Józsefet is őrizetbe vették és több mellékperrel kísért koncepciós eljárásban őt is elítélték. Feladatait Czapik Gyula egri érsek vette át. Mindszenty József a másodfokú ítélet után még 1949. szeptember 27-éig maradt a Gyűjtőfogházban, amikor a Conti utcai Állambiztonsági Büntetőintézetbe szállították át. Itt töltötte tovább börtönbüntetését, amíg egészségi állapotára való tekintettel 1955. július 17-én a Püspökszentlászlón lévő püspöki nyaralóba nem vitték. A tél átvészelésére alkalmatlan épületből 1955. november 2-án a felsőpetényi Almássykastélyba szállították át és ezután itt őrizték. 26 Innen az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt Pálinkás Antal vezetésével szabadították ki, és október 31-én térhetett vissza Budapestre. Aznap reggel, az akkor már szabad Magyar Rádióban beolvasták a hercegprímás rehabilitációját. „A Magyar Nemzeti Kormány megállapítja, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímás ellen 1948-ban indított eljárás minden törvényes alapot nélkülözött, az akkori rendszer által ellene emelt vádak alaptalanok voltak. [...] A jogfosztó intézkedések érvénytelenek, ennek következtében a hercegprímás minden állampolgári és egyházi jogát korlátozás nélkül gyakorolhatja.”27 Ezt követően Mindszenty kétszer is szólt rádión keresztül híveihez. November 4-én hajnalban azonban a szovjet tankok bevonulása véget vetett a kibontakozásnak. Ekkor a hercegprímás az amerikai követségen kért és kapott menedéket, a Szabadság téri épület pedig utána 15 évig otthonául szolgált. Ezt az épületet csak a Szentszék és a magyar kormány között 1971. szeptember 9-én aláírt megállapodást követően, szeptember 28-án hagyhatta el. Ezután Rómába ment, ahol fogadta őt VI. Pál pápa, majd letelepedési helyéül a bécsi Pázmáneumot választotta. Utolsó éveiben járt az USA-ban, Ausztráliában, majd utoljára Dél-Amerikában is. Időközben, 1973 decemberében VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvá nította az esztergomi érseki széket, amit Mindszenty keserűen vett tudomásul. Ennek kihirdetésére és így hatályba lépésére is azonban csak később került sor. Még megérte emlékiratainak megjelenését, de nem sokkal ezután, 1975. május 6-án elhunyt. Temetésére május 15-én, Mariazellben került sor. Utódát, Lékai Lászlót csak ekkor nevezték ki, bár apostoli kormányzóként már 1974 februárjától ő vezette az esztergomi érsekséget. 28 1990-ben szándékosan csak ítélete semmisségét mondták ki, megelőzve a perújítás vagy a törvényességi óvás nagyobb erkölcsi elismerést nyújtó lehetőségét.29 Ünnepélyes újratemetésére ezt követően, 1991. május 4-én, Esztergomban került sor. Teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását végül csak 2012-ben nyilvánította ki a Legfőbb Ügyészség. MARSCHAL ADRIENN 217 1952 1950 1955 1953 1951 1956
