Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Első lépés az új államhatalom felé: az Ideiglenes Nemzetgyűlés
Ennek megtartását Vorosilov, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetője 1945 augusztusában kezdte szorgalmazni, mert erre az ország teljes jogú diplomáciai elismeréséhez is szükség volt. Először ennek mintegy főpróbájaként a helyhatósági választásokat tartották meg Budapesten 1945. október 7-én, amit a kisgazdák 50,5%-al nyertek meg. (Ezzel ellentétben viszont a többi vidéki településen 1947-ig nem került sor helyhatósági választásokra.) Ehhez hasonlóan alakult az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választások eredménye is, ahol a kisgazdák 57%-os győzelmet arattak.22 Ezután már nem ült össze többet az Ideiglenes Nemzetgyűlés, s az Ideiglenes Kormány is benyújtotta lemondását. Az új, immár nem ideiglenes nemzetgyűlés tagjai 1945. november 29-én foglalták el helyüket a parlamentben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai a korlátozott szuverenitás körülményei között is igyekeztek ellátni feladatukat, melynek köszönhetően újraindult az élet az országban. Ezen teljesítmény elismeréséről 1954-ben, a megalakítás tizedik évfordulóján külön törvényt fogadtak el: „megemlékezve arról az eredményes munkáról, amellyel az Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar nép szabad fejlődésének alapjait lerakta, az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségét törvénybe iktatja.”23 Majd 40 évvel később a rend szerváltoztatás után is fontosnak tartották a testület emlékét megőrizni, így az 1994. évi LXXXI. törvényben kimondták, hogy „Az Országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i megalakulásának emlékét törvényben örökíti meg.” 24 MARSCHAL ADRIENN Jegyzetek 1 Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció 1944–1948. Szerk. Horváth Julianna – Szabó Éva – Szűcs László – Zalai Katalin. Budapest, Napvilág, 2003, 3. 2 Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja. A Magyar Kommunista Párt javaslata. Néplap, 1944. november 30. 1–2.; Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció 1944–1948 . Szerk. Horváth Julianna – Szabó Éva – Szűcs László – Zalai Katalin. Budapest, Napvilág, 2003, 3. 3 Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció 1944–1948. Szerk. Horváth Julianna – Szabó Éva – Szűcs László – Zalai Katalin. Budapest, Napvilág, 2003, 4.; Közölte még: Délmagyarország, 1944. december 3. 3–4. 4 Vida István: Orosz levéltári források az 1944 őszi moszkvai kormányalakítási tárgyalásokról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásáról és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megválasztásáról. In: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945 . Szerk. Feitl István. Budapest, Politikatörténeti Alapítvány, 1995, 93., 106. 5 A magyar néphez! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága felhívása, Néplap, 1944. december 16. 1. 6 Balogh Sándor: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány a magyar történelemben In: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945. Szerk. Feitl István. Budapest, Politikatörténeti Alapítvány, 1995, 24. Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének nemzetközi és hazai körülményei. In: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945. Szerk. Feitl István. Budapest, Politikatörténeti Alapítvány, 1995, 46. 21 1952 1950 1955 1953 1951 1956
