Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Gazdasági együttműködés a keleti blokkban: a KGST
A nyugat-európai országok gazdasági közeledésének első jeleire gyorsan reagáló szovjet blokk a népi demokratikus országok első integrációs szervét, a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsot (KGST) 1949. január 25-én hozta létre Moszkvában. A Közös Piac megteremtése előtt nyolc évvel megalakuló, a Szovjetunió és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködését összefogó Tanács ugyanakkor a KGST történetének korai éveiben lényegében nem, vagy alig látta el szerepét, és sokkal inkább szimbolikusan, semmint a gyakorlatban képviselte volna a Blokk egységét. Az utóbbi évek kutatásai alapján a KGST megalakításának eredeti kezdeményezője Románia volt. Az 1948 decemberében elkészült és a szovjeteknek eljuttatott román elképzelés egy olyan kis apparátussal működő tanácsot vázol, amely összehangolja a Blokk, úgy a Szovjetunió, mint Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia gazdaságpolitikáját, nemzetközi piaci részvételét, egyúttal pedig orvosolja a párhuzamos termelés problémáját.1 A román javaslat beérkezése után került sor az SZKP KB Politikai Bizottságának 1948. december 23-i ülésére, ahol egy szovjet és román kezdeményezésre létrehozott tanácskozás összehívásáról döntöttek. A szovjet–román közös kezdeményezést hangsúlyozta az ülésen elfogadott tervezet címe is – A Szovjetunió és a népi demokra tikus országok szoros gazdasági együttműködéséről –, és a későbbi, januári tanácskozáson is közös javaslatként került terítékre. A szöveg egyébként a Marshall-terv Közép-Kelet-Európára gyakorolt (negatív) hatásait, valamint a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés és a koordináció szükségességét emelte ki. Javaslatként merült fel egy tanács létrehozása, amely folyamatosan ellátná a közös tervek egyeztetését, az export-import összehangolását, és nem mellesleg a végrehajtás ellenőrzését is. 2 A végül 1949. január 5–8-ig a Kremlbe összehívott tanácskozás első napján a szovjet delegáció vezetőjeként Vjacseszlav Molotov elnökölt. Magyarországot Gerő Ernő és Farkas Mihály képviselte, de ott volt mások mellett Anasztasz Mikoján, Georgij Malenkov, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Vaszil Kolarov, Hilary Minc, Rudolf Slánský, Antonín Gregor is a megbeszélésen. Az egyeztetés során a többi állam képviselőivel egyetemben Magyarország is tett észrevételt: Gerő Ernő hozzászólásban jelezte, hogy Magyarországnak a jugoszláviai kereskedelem megszüntetése után behozatalra lesz szüksége különféle fémekből, ipari gépekből és elektromos energiából.3 Az eredeti határozati javaslat további pontokkal is bővült, egyebek mellett rendelkeztek a tagországok közötti tranzitforgalom szabályozásáról, a tudományos-műszaki együttműködésről. Molotov még a konferencia befejezése előtt tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a tanács titkári posztjára Alekszej Ny. Lavriscsevet jelölik. A januári tanácskozás végén a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) Gazdasági együttműködés a keleti blokkban: a KGST 1949. január 25. 208 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1949
