Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A harmadik világháborúra készülve – haderőfejlesztés Magyarországon
követeléseivel. 13 A fegyverkezés okozta nehézségek miatt Rákosi Mátyás arra szánta magát, hogy a hadiki adások esetleges csökkentésének kérésével keresse fel Sztálint, aki az elhangzott kérésre állítólag „őszintén és mélyen felsóhajtott: Hát még ha tudná, hogy nekünk mibe kerül a honvédelem!” Ezután kioktatta Rákosit, hogy „amennyiben csökkentjük a hadseregfejlesztést, az ellenség ezt észreveszi, s háború esetén természetesen ott támad, ahol a legkisebb ellenállást reméli”. A szovjet vezetés tehát nem volt hajlandó engedményeket tenni. 14 Az 1953-as év sem hozta meg a katonai lobbi visszaszorulását, Farkas további tervekkel állt elő: háborús mozgósítás („M”) esetén felállítandó, 400–800 ezer főnyi haderő felszerelését, valamint az „M”-létszám számára négy hónapi ellátási tartalék biztosítását irányozta elő. Az MDP Titkársága a védelmi ágazat összköltségvetését ekkor 14,6 milliárd forintban szabta meg. 15 A Sztálin halálával bekövetkezett szovjet fordulat Magyarországon is változásokat hozott, amely együtt járt a nehéz- és ezzel a hadiipari fejlesztések visszafogásával. A hadseregfejlesztésben újabb változást a Varsói Szerződés 1955. május 14-ei megalakítása hozott. A hatalmas beruházások következtében a hadiipari termelés 1954-re 1949-hez képest is meghúszszorozódott. Szakács Sándor megállapítása szerint „ez volt az az ágazat, amelyben a korra jellemző tékozló növekedés a legnyilvánvalóbb keretek közt és formákban jelentkezett”.16 A háborús készülődés és a hadseregfejlesztés eltékozlót milliárdjait Germuska Pál számokban is összegezte, melynek végeredményeként megállapította, hogy a HM 1949–1953 között összesen 25 milliárd forintot költött el. 17 Mindez csak úgy valósulhatott meg, hogy közben más ágazatoktól, a mezőgazdaságtól, valamint a könnyű- és az élelmiszeripartól vonták el azokat az összegeket, amelyek az életszínvonal növekedését eredményezhették volna. Bár a válságjelek hamar felszínre törtek, a Rákosi–Gerő-féle vezetés a hidegháború éleződése közepette mindenben igyekezett eleget tenni a szovjet igényeknek. Gyarmati György éppen ezért nevezte ezt az időszakot a „magyar hadikommunizmusnak”. 18 TÓTH JUDIT Jegyzetek 1 Horváth Miklós: Magyarország a szovjet érdekszférában. In: Germuska Pál – Horváth Miklós: A magyar honvédelmi igazgatás története, 1945– 1990. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2020, [21–45.] 21–24. A politikai tiszti intézményről lásd még: Sinkovicz Ákos: A HM Politikai Főcsoportfőnökség megalakulása és a politikai tiszti intézmény. https://ujkor.hu/content/a-hm-politikai-focsoportfonokseg-megalakulasavezetosege-es-a-politikai-tiszti-intezmeny (Utolsó letöltés: 2022. 06. 06.) 2 Baráth Magdolna: „Testvéri segítségnyújtás”. Szovjet tanácsadók és szakértők Magyarországon. Történelmi Szemle, 2010/3, [357–387.] 357. 3 Germuska Pál: Szovjet tanácsadók magyar hadiipari vállalatoknál az 1950-es években. Századok , 2008/6, [1465–1481.] 1466. 194 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
