Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A munkaverseny mint a termelés fokozásának eszköze
tiszteletére rendezett versenyek eredményeit ekkor hirdették ki. A mezőgazdasági termelés idényjellegéhez alkalmazkodva, az egyes versenyszakaszokat más-más célok elérése érdekében hirdették meg, de a legfontosabb a begyűjtés előmozdítása érdekében indított augusztus 20-i verseny volt. Különböző jelszavak születtek: „Az első gabonát a hazának!”; „Cséplőgéptől teljesítsd beadási kötelezettséged, ezzel is erősíted hazádat és véded a békét!” A Rákosi-korszak szinte minden esztendejében egy-két kiemelt jelentőségű munkaverseny is zajlott az adott év meghatározó eseménye tiszteletére. Így 1950-ben az ötéves terv meghirdetése, valamint a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) június 18-ai megalakulása alkalmából is születtek felajánlások. Október 22-ére, a tanácsválasztás napjára pedig a parasztság „vállalta”, hogy befejezi az őszi vetést, amit 19 megyéből 17 teljesített is. 19 1951-ben az MDP II. kongresszusának tiszteletére a Hofherr gyár dolgozóinak kezdeményezésére úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban kezdetét vette a korszak talán legnagyobb szabású versenye, az ún. kongresszusi verseny.20 1952-ben a Rákosi Mátyás 60. születésnapja (március 9.) alkalmából rendezett ünnepségekkel a „Sztálin legjobb magyar tanítványát” övező kultusz csúcspontjára hágott. Ennek részeként széleskörű munkaverseny-mozgalmat is indítottak. 21 Az 1953-as év a békeversenyek jegyében telt el, mivel ez év nyarán, június 15–20-a között, a Béke Világtanácsa Magyarországon ülésezett. Ebből az alkalomból például a május 17-ei országgyűlési választások tiszteletére választási békeversenyt hirdettek. 1954-ben az MDP III. kongresszusára indított verseny már nem volt olyan nagyszabású, mint az 1951-es. Születtek azonban felajánlások ebben az évben a november 28-ai tanácsválasztások, illetve a magyar– szovjet barátsági hónap tiszteletére is. 1955-ben pedig a „felszabadulás” tizedik évfordulójára négyhónapos felszabadulási verseny vette kezdetét. A hangzatos jelszavak, az agitáció és propaganda egyéb eszközeinek a munkaverseny jelentőségét harsogó gőzhengere ellenére sem töltötték be a versenyek a korszakban a nekik tulajdonított funkciót, nem hozták a tőlük elvárt hatást. Kiváltképp igaz volt ez az agrárszektorban. A versenyek olykor megrekedtek a kihívás szintjén, vagy csupán kevesen csatlakoztak azokhoz. Mindemellett a munkáshősök életének középpontba állítása a szocialista emberré válás propagálásának is nélkülözhetetlen eszköze lett. TÓTH JUDIT Jegyzetek 1 Horváth Sándor – Majtényi György – Tóth Eszter Zsófia: Élmunkások és sztahanovisták. Munkaverseny a Szovjetunióban és Magyarországon. História, 1998/8, [29–32.] 29. 2 Pető Iván: A gazdaság „átpolitizálása”. A politika hatalma. In: A fordulat évei, 1947–1949. Szerk. Standeisky Éva – Kozák Gyula – Pataki Gábor – Rainer M. János. Budapest, 1956-os Intézet, 1998, [95–110.] 100.174 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
