Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az agrártársadalom megfélemlítése: kuláküldözés
kh-at, vagy kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát elérte, illetve meghaladta.9 Ennek az adófajtának a jelentőségét az adta, hogy az így megállapított birtokkategória egyúttal a kulákhatár meghúzására is szolgált. A kulákhatár szempontjából lényeges volt az úgynevezett felszorzás, amelyet már a mezőgazdaságfejlesztési járulék 1949. évi kivetésénél is alkalmaztak. Ennek értelmében a kertet és a szőlőt, gyümölcsöst többszörös területként kellett számba venni. Az eljárás alkalmazása folytán az ilyen jellegű művelés alá eső területekből már egy viszonylag kisebb földdel rendelkező gazda is kuláknak minősülhetett, így lényegében a középparasztság egyes rétegeit is magasabb kötelezettséggel lehetett sújtani. A felszorzás értelmében a kertet és a szőlőt kezdetben háromszoros területként kellett számba venni, ezt később úgy módosították, hogy a zöldség- és gyümölcsöskert már négyszeres, a szőlős terület pedig ötszörös szorzóval számolva szolgált adóalapként. 10 A kuláknak minősített gazdákkal szembeni propagandahadjárat is már 1948 júliusától kezdetét vette. A párt központi lapjában, a Szabad Nép ben, illetve a megyei lapokban is tucatjával jelentek meg azok a cikkek, amelyek a kulákgazdák fejére olvasott vétségek tömkelegével igyekeztek ellenük uszítani. 11 Hasonlóképp a Ludas Matyi karikatúrái is a politikai üzenetközvetítés csatornáivá lettek, és hétről hétre mutatták be a rajzokon azt, hogy a kulákgazdák milyen fondorlatok révén próbálják a népgazdaságot megkárosítani.12 Ezek az illusztrációk valójában azon vádak alapján készültek, amelyek miatt a kuláknak bélyegzett gazdák jelentős hányadát közellátás veszélyeztetésének vétsége címén bíróság elé citáltak. A vádak között szerepelt, hogy a különféle mezőgazdasági munkákat nem kellő időre vagy előírt minőségben végezték el, vagy a beszolgáltatási kötelezettségeiket nem teljesítették, esetleg szennyezett gabonát, felhígított tejet adtak be, illetve feketevágást követtek el. Bár a fenti vádakkal kisebb számban kis- és középparasztokat is bíróság elé idéztek, az osztályszempontú ítélkezés jegyében ugyanazért a tettért más büntetést szabtak ki egy kuláknak bélyegzett gazdára, mint egy kis- vagy középparasztra.13 Mindezen felül a beszol gáltatás maradéktalan behajtása érdekében indított elszámoltatásokat is a kuláknak nyilvánítottak portáin kezdték, és sok gazdát – főként a déli határsávból – a Hortobágyra hurcoltak. Nevezett gazdák hátrányos megkülönböztetésére, egyúttal a számbavételükre is szolgáltak az úgynevezett kuláklisták.14 Az első kuláklisták valójában egyfajta adóösszeírásokként is értelmezhetők, hiszen Házi Árpád (1908–1970) Kommunista politikus. Öt elemi elvégzése után szabósegédként dolgozik, 1929-ben belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába, majd a FECSKE kommunista sejt titkára (1931–). A harmincas években többször letartóztatták illegális politikai tevékenység miatt. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék vezetőségének (1935–) és a Szabó Ellenzék című lap szerkesztőségének tagja (1934–1935). Az MSZDP kispesti szervezetének (1937–) vezetőségi tagja (1941–). 1942-tól illegalitásban élt, majd a második világháborút követően részt vesz az MKP létrehozásában. A pestszentlőrinci helyi szervezet titkára. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja (1945–1949), az Ideglenes Nemzetgyűlés tagja, az Állami Ellenőrzési Központ elnöke (1949– 1951,1952–1955), belügyminiszter (1951–1952), az állami ellenőrzés minisztere (1955–1956). 1956 után az egyik faipari vállalat igazgatója nyugdíjazásáig (1964). 154 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
