Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A Magyar Kommunista Párt megalakulása
ezret, májusban elérte a 150 ezret, majd októberre a félmilliót. 13 A szervezés a szovjetek megérkezésével párhuzamban rohamléptekben folyt, így volt, ahol a felszabadítóként ünnepelt csapatok megjelenése után néhány, akadt, ahol csupán egy–két napon belül már megalakultak az első pártszervezetek. A keleti, délkeleti országrész több városában, községében – Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Orosházán, Szarvason, Endrődön, Gyomán, Mezőberényben, Békéscsabán és Gyulán – már 1944. október 17-ig létrejött a kommunista pártszervezet. 14 A megalakulásról sokszor szóban határoztak, emiatt az adott pártszervezet létrejöttének pontos időpontja is kérdéses, így több település esetén is csak valószínűsíthető dátumokkal számolhatunk. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében például az első szervezetek vélhetően 1944. október 10-én, Mezőtúron és Kunszentmártonban jöttek létre, Szolnokot illetően pedig leginkább a november 16-ai időpont tűnik elfogadhatónak. 15 A Dunán átlépve Székesfehérváron még 1944-ben, december 25-én jött létre a Magyar Kommunista Párt városi szervezete,16 de a nyugati országrészben egészen 1945 tavaszáig elhúzódott az alapítás, az MKP zalaegerszegi szervezete például hivatalosan csak április 29-én alakult meg. A keleti országrésszel összevetve a nyugati területekre már a szovjet hadsereg bevonulásával szinte egy időben, esetleg néhány nap késéssel megérkeztek az MKP Budapestről delegált, rendszerint valamilyen helyi kötődéssel is rendelkező pártmunkásai, akik segítették a szervezést. 17 Az alapítók soraiban ott voltak azok, akik az illegális kommunista pártban tevékenykedtek, vagy azok a kriptokommunisták, akik részt vettek a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek munkájában. Az MKP hivatalos létrejöttében kulcsfontosságú jelentőséggel bírt az 1945. május 20–21-én megtartott ún. pünkösdi konferencia, amely tulajdonképpen lezárta a párt ideiglenességét. Elfogadták a Magyar Kommunista Párt Szervezeti Szabályzatát, amely hosszú időre meghatározta az állampárt működési kereteit, továbbá megválasztották a párt vezető testületeit, a Központi Vezetőséget (27 tag, 5 póttag), a Politikai Bizottságot (11 tag) és a Titkárságot (5 tag). Az MKP hierarchikusan felépített szervezete a Lenin által kidolgozott demokratikus centralizmus elvén alapult.18 A tizenegy fős Politikai Bizottságban a moszkvai emigránsok (Rákosi, Gerő, Révai, Farkas, Nagy Imre) és a hazai illegális vezetők (Kovács István, Kádár János, Kiss Károly, Kossa István, Horváth Márton, valamint a Nyugatról hazatért Rajk László) nagyjából egyenlő számban szerepeltek, a Moszkvából hazatértek politikai súlya ugyanakkor már kezdettől jóval nagyobb volt. A párt céljainak elérésében fontos szerepet kapott az agitáció és a propaganda, amelyben döntő feladat hárult a párt központi lapjára, a Szabad Nép re. Bár már 1944 őszén, még illegális formában ugyan, de jelentek meg budapesti lapszámai, a napilap hivatalosan csak 1945. március 25-én indult újra. 19 TÓTH JUDIT 15 1952 1950 1955 1953 1951 1956
