Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az első koncepciós per a Kisgazdapárt felszámolására: a Magyar Testvéri Közösség pere
lakásán alakult meg a Földalatti Fővezérség 1946 októberében. A fővezérség tagja volt még Dálnoki Veress Lajos vezérezredes, Kiss Károly a közösség vezetője és András Sándor vezérőrnagy is. A Horthyrendszer visszaállításának vádját esetükben azzal tudták alátámasztani, hogy Horthy Miklós a kiugrási kísérlet előzményeként Dálnoki Veress Lajost homo regiussá, vagyis akadályoztatása esetére miniszterel nökké és államfővé nevezte ki, ami azonban sosem vált valósággá, mert Dálnoki Veress Lajost a Gestapo letartóztatta. A vádlottak vallomásaik szerint a szovjet katonai megszállás utáni katonai személyi kérdésekről tárgyaltak. 17 Az összeesküvés politikai vezető testülete a vád szerint a nyolc tagú Hetes Bizottság volt, mely elnevezés csak a kihallgatások során született meg. Tagjai Szent-Iványi Domokos, Kiss Károly, Arany Bálint, Héder János, Saláta Kálmán, Szent-Miklósy István, Donáth György és Soos Géza voltak. A két szerveződés nem tudott egymásról, annak ellenére sem, hogy voltak közös tagjaik is. 18 A Magyar Közösség ügye kapcsán összesen hét perre került sor 229 vádlott ellen. Az elsőt a Földalatti Fővezérség és a Hetes Bizottság összesen tizenhárom tagja ellen indították, melynek első, nyílt tárgyalására 1947. február 27-én került sor. A 26 tárgyalási napot követően, április 16-án kihirdetett elsőfokú ítéletben mindannyiukat bűnösnek mondták ki szervezkedés bűntettében. Ezért Donáth Györgyöt, Dálnoki Veress Lajost és András Sándort kötél által halálra, míg a többieket egy évtől életfogytiglanig terjedő kényszermunkára, illetve börtönbüntetésre ítélték, 19 melyről a korabeli sajtó is beszámolt. 20 Donáth György az utolsó szó jogán többórás beszédet tartott, melyben többek között rámutatott az eljárás koncepciós voltára: „A bírói eljárás során kitűnt, hogy a nyomozó hatóságok jelentése csupa feltevés. Feltevésekre támaszkodnak, konkrét bizonyítékaik nincsenek. Valóban az az érzése az embernek, amit az egyik védő úr mondott, hogy talán nem is annyira az igazságot keresik, mint inkább a bűnösséget akarják mindenképpen bebizonyítani.” Majd mindehhez hozzátette: „szilárd hitem és meggyőződésem szerint sem én, sem a társaságom bűncselekményt nem követett el.” 21 Donáth György és társai perében július 2-án hirdették ki a másodfokú ítéletet, 22 amelynek értelmében "csak" Donáth Györgyöt végezték ki október 23-án. 23 Az ezt követő hat per már zárt ajtók mögött zajlott, mert az első nyilvános tárgyalásán többen is visszavonták a kényszer és verések hatására tett vallomásukat (például Arany Bálint24 ). Így a nyilvánosság kizárásával tárgyalták a Mistéth Endre és 43 társa, Varga László és 42 társa, Péter Ernő és 74 társa, Tóth János és 42 társa, Pünkösti László és 5 társa, Glück Frigyesné és 4 társa ellen indított pereket. Továbbá az összeesküvéshez kapcsolódóan ítélték el a szovjet bíróságok Csomóss Miklóst és társait is.25 A persorozatnak a szintén októberben kivégzett Pünkösti László személyében még egy halálos áldozata volt. 26 A Magyar Közösség tagjai ezután börtönbüntetésüket töltötték, a társaság a Kádár-korszakban sem éledt újjá, tagjai elvesztették politikai befolyásukat, s már csak baráti társaságként tartották egymással a kapcsolatot. Mivel a hatalom számára továbbra is veszélyes csoportnak számítottak, ezért az állambiztonság ügynökei még a hetvenes években is megfigyelték őket. 27 MARSCHAL ADRIENN 129 1952 1950 1955 1953 1951 1956
