Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az első koncepciós per a Kisgazdapárt felszámolására: a Magyar Testvéri Közösség pere
létrehoztak, valamint a Magyar Élet folyóiratot és a Magyar Út hetilapot is támogatták. 3 A szervezet a Horthy-korszakban mindvégig működött, de az 1944. március 19-ei német megszálláskor kiadott körlevelében kimondta, hogy „álomba merül”. Ezt követően tagjai közül többen részt vettek az ellenállásban és a zsidómentésben. A háború után bár újjáélesztését nem mondták ki, de létrehoztak egy új Vezértanácsot. Ennek tagjai Bálint Sándor, Fáy Aladár, Héder János, Arany Bálint, Soos Géza és Donáth György voltak. 4 Bár a Magyar Testvéri Közösség ekkor nem működött szervezett formában, de tagjainak többsége továbbra is a közösség szellemében dolgozott, hiszen ez a tagok belső meggyőződése volt, nem csak egy elfogadott alapszabály. A második világháborút követő években a kommunisták részéről megkezdődtek az előkészületek egy, a rendszer megdöntésére készülő szervezkedés felszámolására. Ennek érdekében 1946. március 23-án elfogadták a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvényt.5 Majd az MKP 1946 szeptemberi III. kongresszusán már azt a jelmondatot is megfogalmazták, hogy: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” s ekkor már zajlott a politikusok fasizmus vádjával való eltávolítása.6 Októberben pedig létrehozták a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályát, ami a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályával együtt a nyomozásokat és kihallgatásokat folytatta a per során. A gondos előkészítés után ekkor, „a legjobb pillanatban” adódott egy „ügy”7 ami lehetőséget biztosított a kommu nisták számára, hogy a legerősebb politikai ellenfelüknek számító kisgazdákat még a békeszerződés aláírása, és így a szovjet csapatok kivonulása előtt meggyengítsék. Rákosi ekkor már tudatosan készült politikai ellenfelei felszámolására, amit az MDP Központi Vezetőségi ülésén is kifejtett: „ennek az összeesküvésnek nagy a jelentősége, [...] Rajta leszünk, hogy hatása maximális legyen, és hogy a kommunista párt és a magyar demokrácia a lehető legnagyobb tanulságot vonja le belőle, és hogy a reakciónak a lehető legnagyobb vereséget okozza.” 8 A közvélemény a Szabad Nép 1947. január 5-ei számából értesült az összeesküvésről. Az újság arról adott tájékoztatást hivatalos belügyi információk alapján, hogy: „Az államvédelmi szervek az utolsó hetekben veszedelmes és széles kiterjedésű köztársaság ellenes összeesküvést lepleztek le. [...] Az összeesküvés céljául a köztársaság és demokratikus állami rendszerünk erőszakos úton való megdöntését, „jogfolytonosság“ alapján a Horthyrendszer visszaállítását tűzte ki.” 9 Ugyanakkor az embereket is sikerült megtéveszteni, mivel a lakosság körében végzett közvélemény-kutatás eredménye azt mutatta, hogy az emberek elhitték a vádakat, mindemellett viszont közel 90%-uk nem látta képesnek az összeesküvőket arra, hogy megdöntsék a rendszert. 10 Közben a letartóztatások folytatódtak, s egyre újabb „bizonyítékokról” számolt be a sajtó.11 1947 januárjában a kisgazdapárt képviselői közül nyolc főt Jaczkó Pált, Hám Tibort, Saláta Kálmánt, Vatai Lászlót, Kiss Sándort, Horváth Jánost, Gyulai Lászlót, Vörös Vincét és Mistéth Endre minisztert gyanúsították meg az összeesküvésben való részvétellel. Ennek hatására a kisgazdapárt vezetése azonban nem az összeesküvés tényét kérdőjelezte meg, hanem január 15-én kizárta a fent nevezett kilenc főt a párt tagjai közül, s mentelmi jogukat is felfüggesztették. Ezt követően Saláta Kálmán emigrált, a többieket mind letartóztatták. A következő hónapokban összesen 260-an kerültek börtönbe és 2450 főt vett nyilvántartásba az 126 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1947
