Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A központosított gazdaságirányítás kiépítése: az Országos Tervhivatal
a Tervhivatal továbbította és terjesztette fel a részletterveket és a javaslatokat a Tervgazdasági Tanácsnak, valamint a Gazdasági Főtanácsnak, a hivatali vezetés nem dönthetett a tervekről. 18 1947–1948 között az OT hatásköre fokozatosan bővült, a tervgazdasági rendszer intézményesítése pedig folytatódott:19 előbb a nagyobb összegű beruházások megva lósításához szükséges építési engedélyek kiadásával, 20 majd 1948-ban a zár alá vett kincstári eredetű vagy a kincstár által beszerzett anyagok, felszerelések, kész- és félgyártmányok kiutalási21 és vállalati számvitel jogával. 22 1948 novemberéig összesen 780 üzemet államosítottak, s az intézkedés következtében a foglalkoztatottaknak immár háromnegyed része dolgozott az állami szektorban.23 Az év végéig – a mezőgazdasági szektor kivételével, melynek erőszakos kollektivizálására csak később kerül sor – a hatalom a gazdasági élet minden területén túlsúlyba került.24 1948 folyamán tehát a Tervhivatal feladat- és hatásköre a rendeleteknek köszönhetően bővült, új feladatainak nagy része már csak közvetve kapcsolódott az eredeti fő feladathoz, a népgazdasági tervezés felügyeletéhez, szervezéséhez. 25 Az 1949-es választások után az új kormány június 11-én kiadott 4083/1949. számú rendelete26 megszüntette a Gazdasági Főtanácsot. Ugyanazon a napon hirdették ki az 1949. évi XVI. törvényt,27 mely kimondta: „A magyar köztársaság kormánya a népgazdaság tervszerű irányításáról a jelen törvény értelmében szervezeti Népgazdasági Tanács útján gondoskodik”.28 A törvény a tervgazdálko dást, a gazdaságszervezés legfelső szintű szervezését Budapesti Őszi Vásár a Városligetben, 1949. Fortepan / Szöllősy Kálmán, 149543. 116 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1947
