Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1958. június 27. A Nagy Imre-per nemzetközi visszhangja
1958. június 27. A Nagy Imre-per nemzetközi visszhangja 1958. június 27-én, tizenegy nappal Nagy Imre és mártír társai kivégzése (s ezzel a hivatalosan 1958. február 5-én megindított – valójában 1957 második felére már véglegesített forgatókönyvvel bíró – per fizikai lezárása) után Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, egyben a kormány szóvivője nemzetközi sajtótájékoztatót tartott: „Elmondotta a szóvivő, hogy a Nagy Imre és bűntársai perére vonat kozóan több kérdést kapott a francia AFP, az angol Reuter és az amerikai AP hírügynökségek tudósítóitól. »Újságírói kíváncsiság« címén olyan kérdéseket tettek fel, amelyeket hivatalos hely nem intézhet a magyar kormányhoz, mert ezzel beavatkoznának belügyeinkbe s jól tudják, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és népe ezt senkitől sem tűri el. A leghelyesebb válasz tehát a kérdésekre tulajdonképpen az lenne: semmi közük hozzá, törődjenek saját ügyeikkel. [...] A Nagy Imre és társai bűn peréről, a perben kiszabott ítéletről és az ítélet végrehajtásáról kiadott igazságügyminisztériumi közleménynek a külföldi sajtóban nagy visszhangja volt. A magyar közvélemény ugyanúgy, mint a külföldi kommunista sajtó és a haladó szellemű közvélemény megnyugvással fogadta az ítéletet, mert igazságérzetük megkövetelte, hogy az ellenforradalom szervezői és az ellenforradalom idején elkövetett gyilkosságok és egyéb bűncselekmények értelmi szerzői és főbűnösei is megkapják megérdemelt büntetésüket. Ezzel szemben a reakciós kapitalista sajtó, rádió és egyéb propagandaszervek a Nagy Imre és társai bűnperéről szóló igazságügyminiszteri közleményt arra használták fel, hogy újabb rágalomhadjáratot indítsanak a Magyar Népköztársaság ellen. Megpróbálnak belekapaszkodni a közlemény minden sorába, vitába szállnak vele, s közben természetesen egymásnak alaposan ellentmondóan érvelnek. A kapitalista világ sajtója, az imperialisták zsoldjába szegődött sajtó, rádió és egyéb propagandaszervek felhasználták ezt az alkalmat is, hogy rágalmazzák a Magyar Népköztársaságot, hogy uszítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Nyugaton azt is állítják, hogy a Nagy Imre és bűntársai elleni per a jelenlegi világpolitikával van összefüggésben. Ez a nyugati állítás a valóság tendenciózus meghamisítása, az ok és okozati összefüggés fejtetőre állítása. Az igazság az, hogy az ilyen állítások hirdetői hozzák összefüggésbe a belügyeinket képező bírósági ítéletet a nemzetközi kérdésekkel. Ezzel még nem lett és nem is lesz nemzetközi kérdés. De az már nemzetközi kérdés, hogy egy per kapcsán szuverén állam belügyeibe akarnak avatkozni. A probléma tehát nem az, hogy mi történt Naggyal és bűntársaival, hanem az, hogy az imperialista körök és hűséges kiszolgálóik a per ürügyén szemérmetlenül a nemzetközi feszültség fokozására és a nemzetközi légkör megrontására törekszenek. Ez már nemzetközi kérdés, és ezért a felelősséget nem nekünk kell viselnünk.” 1 Fenti idézetből egyértelműen kiderül, hogy másfél évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet eltiprása, s ezzel párhuzamosan Kádár János hatalomra juttatása után a nemzetközi sajtó megújult érdeklődéssel fordult a keleti blokkba bezárt Magyarország felé. Lévén a nyugati média (s jelen tudásunk szerint éppúgy a nyugati hírszerzés is) igen keveset tudott a perről, vagy annak előkészítéséről-felépítéséről. A 86 1956 1963 1958 1957 1966 1959 Változó idő, változó emlékezet 1958
