Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)

1956. december 10. Az 1956-os emigráció szervezeteinek létrejötte

Jegyzetek 1 Szépfalusi István: A legújabb felismerések az 1956/57-es magyar menekülthullámról. Limes , 1998/1, 114. 2 Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57. Századok, 1998/5, 1027., 1048. 3 Murber Ibolya: Az 1956-os magyar események hatása a jugoszláv–magyar kapcsolatok alakulására és a menekültkérdés. Limes, 2006/3, 81. 4 Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57. Századok, 1998/5, 1027., 1048–1049. 5 Sós Péter János: Magyar exodus. Magyar menekültek Nyugaton 1956-1959 . Budapest, Gondolat, 2005, 69. 6 Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57. Századok, 1998/5, 1049. 7 Szeredi Pál: Sorsunk ideköt, szívünk hazavonz, Az 1956-os magyar emigráció nyilvánossága . Pilisszentkereszt, Barangoló, 2017, 22–23.; Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985, I . Budapest, Európa, 1989, 157. 8 Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985, I . Budapest, Európa, 1989, 408–409., 417–418. ügynökök: „A hazatért személyek nagy része megtévedt ember, a népi demokráciának nem ellensége. Közülük azonban több személyt az ellenséges hírszerző szervek beszerveztek.” 19 A hazatérések elősegítése mellett a Kádár-kormány igyekezett megnyerni az ott maradó emigránsok szim­pátiáját, mivel úgy gondolták: „akiket nem nyerünk meg az Óhaza számára, vagy legalábbis nem semle­gesítünk, azok az imperialista kémszervezetek jársza­lagjára kerülnek, propaganda-gépezetüket szolgálják, számtalan esetben felhasználják őket ellenünk”.20 Ez részben sikerült is, mivel az emigránsok egy része nem fordult nyíltan szembe a Kádár-kormánnyal. Viszont közel 400 emigráns szervezetet ellenségesnek nyil­vánítottak, s esetükben az állambiztonság fő célja – a vezetőik lejáratása és a belső ellentétek szítása révén – a bomlasztás volt. Ennek, s az információk megszerzé­sének érdekében több ügynököt is beépítettek közéjük. Kezdetben elsősorban Kéthly Annát és Király Bélát igye­keztek lejáratni, mivel nekik volt a legnagyobb politikai súlyuk az ENSZ-ben. 21 A magyar kérdés napirendről való levétele és az 1963-as amnesztia kihirdetése után fokozatosan megváltozott a külföldön élő magyarok és Magyarország kapcsolata. A stabilan külföldön letelepedett magyarok között a politikai célok mellett egyre inkább a magyar kultúra ápolására helyeződött a hangsúly. A Kádár-kormány pedig egyre inkább elfogadta az emigráció létét, s ezentúl kevésbé támadta a kint élő magyarokat, és inkább a maga javára igyekezett kihasználni tevékeny­ségüket. 1964-től már nem zavarták a Szabad Európa Rádió adásait, valamint a rendszer számára megbízható emigráns szervezeteket a Magyarok Világszövetségén keresztül támogatták is. Sőt később, 1970-től kezdve az Anyanyelvi Konferencia révén hivatalos kapcsolatfel­vételre is sor került. Ugyanakkor nem lett mindenkivel szemben elnéző a hatalom, az ellenségesnek tekintett személyeket továbbra is megfigyelték, tiltó névjegyzé­keket készítettek róluk, mely alapján egészen a rend­szerváltoztatásig sokszor még a hazalátogatásukat sem engedélyezték. 22 MARSCHAL ADRIENN 52 1956 1963 1958 1957 1966 1959 Változó idő, változó emlékezet 1956

Next

/
Oldalképek
Tartalom