Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1989. Nemzeti-demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom? Megjelenik Molnár Erik tanulmánya
párttól”, „Nagy Imrét nem is lehet Rákosi nélkül kritizálni, sőt Rákosi kritikája előfeltétele Nagy Imre kriti zálásának...”.12 A pártvonalnak azonban – a megtorlás kibontakozásának idején – nem az 1956 előtti rend kritikájára, hanem az „ellenforradalmi összeesküvés” bizonyítására volt szüksége.13 Az Ideiglenes Intéző Bizottság ülésén döntés született arról, hogy kétfrontos harc helyett „a jobboldali elhajlókra” kell össztüzet zúdítani, és a Nagy Imre-Losonczy Géza-féle „csoport” áruló tevékenységét kell a propaganda középpontjába állítani.14 Az események „megfelelő” narratívába állítását célzó újabb pártértékelés végül nem a Molnár Erik-i nyomvonalon született meg: Kállai Gyula neve alatt a Társadalmi Szemle 1957. májusi számában. 15 Az írás egy, a Párt Ideiglenes Intéző Bizottságának április 9-ei ülésén megtárgyalt előterjesztésre épült. Az ülésen hozzászólók közül többen bírálták Molnár Erik nézeteit a Rákosi-rendszert elmozdító tömegmozgalomról, a munkások eseményekhez való pozitív viszonyulásáról és a munkástanácsokkal való kiegyezésről – de név szerint csak Fock Jenő említette meg. 16 A dolgozat gondolatvi lága a maga szélsőbalos kritikáját is kiváltotta: a Rákosirendszer kultúrpolitikájának központi figurája, Révai József március elején egyenesen Moszkvából „üzenve”, a Népszabadság ban intézett támadást mindenféle „revi zionizmus” ellen, „eszmei tisztaságot” követelve. 17 Bár Molnár súlyos – és a legmagasabb helyről érkező – bírálatokat kapott, mindez nem okozott számára egyértelmű kegyvesztettséget. Megmaradt a Történettudományi Intézet igazgatójának, ráadásul ezen minőségében kifejtett történeti munkásságának későbbi részében sem hagyta el 1956 témáját. A fókuszponton ugyanakkor változtatott: az általa elindított történészvita18 keretei között az eseményekben elsősorban a „magyar nacionalizmus” kibontakozását kárhoztatta. A negatív (fő)szereplő ugyanakkor Rákosi Mátyás maradt. Míg azonban 1957-ben Rákosit „a nemzeti érzés megsértőjeként” értékelte, akinek ebbéli tevékenysége „Nagy Imre nacionalizmusában tükröző dött”,19 addig 1962-ben Rákosi „nemzet- és hazaszemlé letében” már a „burzsoá nacionalizmus” jegyeit fedezte fel. A „burzsoá nacionalizmus” veszélyessége pedig 1956-ban tárult fel „teljes nagyságában előttünk”.20 A 217 1993 1990 2006 1996 1992 2012 Molnár Erik népjóléti miniszterként 1945-ben. Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr adományozó, képszám: 142691.
