Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1989. október 20. A semmisségi törvények
februárjában megalakulhatott a Kahler Frigyes vezette hattagú Történelmi Tényfeltáró Bizottság, mely elsősorban a sortűzpereket vizsgálta. Ennek eredményeként ezen évek alatt az egykori felelősök ellen összesen 40 ügyben indítottak bírósági eljárást, melyből 8 jutott el a vádemelésig, s végül 4 vádlott kapott letöltendő szabadságvesztés büntetést az 1956-ban eldördült sortüzek kapcsán. 28 További változást a 2011-ben elfogadott Alaptörvény 29, valamint a 2011. évi CCX. törvény30 jelentett, mivel mindkettő kizárja a kommunizmus idején elkövetett bűnök elévülését. Ezután indult eljárás a sortüzekért is felelős Biszku Béla ellen, akit viszont haláláig jogerősen nem ítélték el. Így bár az igazságtétel és a kárpótlás lezárult, de a történettudománynak továbbra is feladata a felelősök megnevezése és az áldozatok rehabilitálása. Ennek érdekében alapították 2013-ban a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, melyet a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével és a diktatúra hatalmi működésének feltárásával bíztak meg. 31 Zétényi Zsolt (1941) Az ELTE Jog és Államtudományi Karán 1964-ben szerzett diplomát. Pályáját a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, majd a Legfelsőbb Bíróságon kezdte, mint fogalmazó, később tanácsjegyző. Közben megszerezte az ügyészi és bírói szakvizsgát, de nem vállalt bírói munkát. 1968-ban rövid ideig az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa. Ezután különböző vállalatoknál tevékenykedett jogtanácsosként. A politikába és a közéletbe az 1986-ban alapított Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság tagjaként, később főtitkáraként kapcsolódott be. A társaság képviseletében az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain is részt vett, valamint egyik szervezője volt az erdélyi falurombolás elleni tüntetésnek is. 1988-ban csatlakozott az MDF-hez, melynek országos listájáról bejutott a parlamentbe. 1990–1994 között a párt országgyűlési képviselője, közben egy évig az Országos Elnökség tagja. Országosan ismertté azonban az 1991-ben benyújtott igazságtételi törvényjavaslata, a lex Zétényi tette, melyet azonban a kommunista bűnök elévülésre hivatkozva az Alkotmánybíróság megsemmisített. Mandátuma lejárta után 1994-től ügyvédként a Nemzeti Jogvédő Irodát működtette. 1994–1998 között a Nemzeti Társaskör, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, 2008-tól 2014-ig pedig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kuratóriumának elnöke, emellett a Százak Tanácsának tagja. MARSCHAL ADRIENN Jegyzetek 1 Történelmi igazságtételt! Beszélő , 1988/25, 605. 2 Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtétel történetéhez. In: A szétválás fél éve . Szerk. Szeredi Pál. Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Könyvek 44., 2020, 109–146. 3 Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása . Lakitelek, Antológia Kiadó, RETÖRKI Könyvek 4., 2014, 48–55. 4 Országgyűlési Napló, 1989. március 23. 3722. 5 Zinner Tibor: Qui prodest? Miért menthette fel a Legfelsőbb bíróság csak Nagy Imrét és társait, és miért nem Mindszenty Józsefet és társait a rendszerváltás idején? In: Büntetőjogi tanulmányok X. Szerk. Jungi Eszter. Budapest, Magyar Közlöny, 2009, 23–40. 211 1993 1990 2006 1996 1992 2012
