Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1956. október 28. A magyar kérdés az ENSZ BT napirendjén
az 1956 októberi–novemberi eseményekben való részvételük miatt”, akkor az USA annak teljes körében megszüntetné a magyar kérdés tárgyalását az ENSZ-ben, elfogadná a magyar ENSZ képviselő megbízólevelét, és azonnal hajlandó lenne megindítani a két ország kapcsolatait normalizáló tárgyalásokat. Később, 1962. november 7-én Radványi János washingtoni ügyvivő javasolta, hogy a Politikai Bizottság pozitív állásfoglalása esetén a külügyből jelezzék Davis felé, hogy hajlan dóak az általa elmondottakat az amerikai kormányzat hivatalos felvetéseként „kiindulási pontként elfogadni”. Végül, 1962. december 21-én, a magyar kérdésnek az ENSZ napirendjéről való levétele után szintén Radványi javasolta Péter János magyar külügyminiszternek, hogy miközben „nem térnénk ki közvetlenül az amnesztiára”, a magyar–amerikai tárgyalások 1963. áprilisi megindítására való célzással érzékeltessék, hogy az amnesztia mikorra várható. Mindezek megvalósulása után 1963 júliusában Moszkvában Kádár János immár találkozhatott William Avarell Harriman amerikai külügyminiszter-helyet tessel, aki jelezte, hogy az amerikai kormány kész a kapcsolatok normalizálására. Mintegy fél évvel később, az MSZMP KB 1964. február 18-i ülésén magyar részről is megszületett azon elvi állásfoglalás, mely a két ország viszonyának normalizálására irányuló tárgyalások megkezdése mellett döntött. A tárgyalások 1964. május 28-ával indultak meg, és Budapesten zajlottak. A bizottságok 1965. február 18-ig nyolc alkalommal jöttek össze, s legfontosabb témájuk az amerikai részről részben a további tárgyalások előfeltételeként megjelölt a pénzügyi kérdések, a kölcsönös követelések ügye volt. Bár 1965-ben a vietnami háború miatt e tárgyalások félbeszakadtak, a kétoldalú tárgyalások hangneme ekkor szabadult meg a jellemzően politikai sallangokból álló retorikától. Így kerülhetett előtérbe a profibb, korrektebb diplomáciai magatartás és politizálás, míg végül 1967-től az USA ismét nagykövetet akkreditált Budapestre. 2 KÁVÁSSY JÁNOS Jegyzetek 1 Kávássy János Előd: Hard Line – A keményvonalas amerikai hidegháborús politika három meghatározó kordokumentumban. In: Utak és útkereszteződések. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére . Szerk. Bank Barbara – Kahler Frigyes. Budapest, Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület, 2013. 2 Borhi László: A magyar – amerikai viszony változásai 1957–1978 . Budapest, Glóbusz, 2004. http://www.tankonyvtar.hu/historia-2004-08/ historia-2004-08-081013 (Utolsó letöltés: 2021.02.23.) 19 1971 1967 1981 1972 1969 1983
