Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1971. január 21. „Két asszony néz farkasszemet egymással” Bemutatják Makk Károly Szerelem című filmét
kapcsolatban mind a rendszer, mind a nézők hihették, hogy abban a Rákosi-korszakban játszódik, amelyet a forradalom leverését követően felállt új hatalom elítélt.10 Luca nehézségeinek aprólékos ábrázolása azonban sokkal inkább idézi a forradalom utáni megtorlás világát, az elítéltek családtagjainak kiszolgáltatottságát, kirekesztettségét. A film készítői is – noha kimondatlanul, de – többször utalnak arra, hogy a történet valójában nem a Rákosi-, hanem a Kádár-rendszer idején, a forradalom után játszódik. Ilyen apró, ám jelentőségteljes utalás volt részükről az Esti Hírlap egyik számának megjelentetése, amely csak a forradalom után, 1957-től jelent meg. 11 A Szerelem korabeli fogadtatása pozitív volt, a kritikák is elismerően szóltak a filmről. Létay Vera 1971-ben így összegezte a történet fináléját: „Déry és Makk alkotása az anya vigasztalan halálának anti-happyendje ellenére, feloldja a feszültséget. Az ártatlanul bebörtönzött férfi kiszabadul, a szenvedés véget ér. Ez a társadalom igazságtétele.”12 Gantner Ilona a bemutató után az utóbbi évek legszebb, legkifejezőbb magyar alkotásának nevezte.13 S bár a kritikusok elismerően nyilatkoztak Makk alkotásáról, elsősorban a színészi játékot, a mű képi világát és az ábrázolástechnikát dicsérték. Jószerivel csak említés szintjén kerültek be egy-egy kritikába az olyan politikailag kényes témák, mint a koncepciós perek áldozatainak és családtagjaik társadalmi számkivetettsége, az ebből adódó félelem és a magány érzése. Mind témáját, mind feldolgozását illetően az elismerő szavak szép számmal érkeztek külföldről is. A hetvenes évek végén Budapestre látogató David Denby, amerikai filmkritikus így nyilatko zott a Szerelem ről: „Láttam továbbá Makk Károly Szerelem című filmjét, amelyet egészen kimagasló alkotásnak tartok, s amikor az amerikai kritikusi testület szavazott az év filmjeiről, sokakkal együtt én is Törőcsik Marinak ítéltem a legjobb női alakítás díját.”14 Az adaptáció számos hazai és nemzetközi elismerése mellett,15 megjelenése évében elnyerte a cannes-i zsűri díját.16 2000-ben beválasztották minden idők tizenkét legjobb magyar filmje közé. RAPALI VIVIEN 124 1956 1963 1958 1957 1966 1959 Változó idő, változó emlékezet Makk Károly (1925–2017) Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, az 1945 utáni magyar filmtörténet egyik meghatározó alakja. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakán kezdi, majd a debreceni egyetemen folytatja. 1946-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója, ahol megismerkedik és szoros barátságot köt Radványi Gézával. Utóbbi Valahol Európában című filmjének létrehozásában ügyelőként vállal szerepet. Radványi mellett dolgozik Gertler Viktorral, Bán Frigyessel és Apáthi Imrével is. 1951-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán oktat. 1954-ben elkészíti első, egyben egyik leghíresebb alkotását, a Liliomfi t (1954). 1975 óta egyetemi tanár. Az ötvenes évek közepétől szinte évente forgatott filmet. A Déry Tibor novellái alapján készült Szerelem (1971), Darvas Lili és Törőcsik Mari főszereplésével, a Liliomfi mellett, az egyik legismertebb Makk-alkotás. Művei közül kiemelendő: Liliomfi (1954), A 9-es kórterem (1955), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), Bolondos vakáció (1968), Szerelem (1971), Macskajáték (1972) Egymásra nézve (1982)
