Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"
1 A történelem útján A bűn szellemi problémája dr. Horváth Endre szociológus és Kovács Lajos napszámos egymáshoz való viszonyában rejlik. Horváth már azokhoz az értelmiségiekhez tartozik ugyanis, akiket a népiek eszmevilága fűt. Programjukhoz szeretett volna társra, szövetségesre lelni Lajosban, de ehhez fel kellett volna ébresztenie annak öntudatát, ezért akart hát közel kerülni hozzá, ezért olvasta fel neki Ady Történelmi lecke fiúknak című versét is. Kovács Lajos, akit a villa építése egyszerre bosszant és ambicionál, semmit sem ért a ház urának elmélkedéseiből, melyeket a közös kertásásaik alkalmával oszt meg vele. „A doktor úrnak csak kára volt a sztrájkból. - Mint építtetőnek, persze - nevetett az úr. - De én, hála isten, nemcsak építtető vagyok. Lajos nem kérdezte meg, hogy mi még У Értetlenséggel és rosszindulattal áll a mérnök úr intemátusi terveivel szemben, és abszurdnak tartja, hogy egy ilyen anyagi feltételekkel rendelkező ember feladna családot, hivatást mások felemeléséért. Lajos nem érti, hogy Horváth miért vele foglalkozik, és miért nem örül inkább a háznak. Elborzadt, amikor meghallotta, hogy olyan neki a ház, „mintha lopta volna”. Mert „aki házat épít, igent mond a világra. De én nem mondtam igent”. Horváth olyan házat szeretett volna családjának meg könyveinek, amit „olyan rend” juttat neki, amelyet „igazságosnak” érez. „Minek építeni, ahol dőlni kell? - Mindennek dőlni kell.” A regény címébe emelt fogalom értelmezése nemigen ad okot fejtörésre. Bűn, a Magyar Katolikus Lexikon értelmezése szerint, az isteni törvényt sértő erkölcsi cselekedet. Bűnös, ebből következően, aki ilyen jellegű cselekedetet hajt végre. Bűntudat akkor alakul ki, amikor akarva-akaratlanul elkövettünk valamit más(ok) vagy önmagunk sérelmére.67 Szintén a Katolikus Lexikonból ismertetem a lelkiismeret fogalmát: az értelem aktusa, ítélet, mellyel a személy a jó egyetemes ismeretét egy meghatározott helyzetben alkalmazza. „Hiába bizonyítom én, hogy ez az egész állapot bűnös, őnem hiszi el. Nem is hiheti el, mert nem látja a bűnt. О nem követte el, én nem követtem el, s ha egyikünk sem követte el, miért viseljük a bűnbánatot érte. Akármit hozok fel, nem győzhetem meg. Itt csak az segít, ha az ember föltárja a szerencsétlenségét. Boldogtalan vagyok itt, tönkremegyek itt, elpusztulok itt.” A cím felhívja figyelmünket a magyar társadalom bűnére. Horváth Endre rossz lelkiismeretére - amit Kovács Lajos a józan paraszti eszével, 67 88 Dr. Marik Ágnes: Bűntudat - büntudatkeltés - szavak, tettek, mondatok. http://home. hu.inter.net/mentalhi/buntudat.htm (Utolsó letöltés: 2016.02.03.)
