Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Juhász-Pintér Pál: A népi írói mozgalom és a szociográfia műfajának megjelenése Magyarországon
„Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva” Szálasit és társait, a nyilas pártot pedig feloszlatták. Az egyenlőséget fenntartva a baloldal erősödését is próbálták meggátolni.32 Ebbe esetenként a népi írók is belekerültek. Ezt legjobban a különböző íróperek illusztrálják, melyekben a rendszerellenes kritikákkal szembeni védekezés is megnyilvánult. Az első eljárásra Féja Gézával szemben került sor. A Viharsarok 1937- ban látott napvilágot. Nem sokkal megjelenése után az államügyészség lefoglalta, és elkobozta a példányokat, majd vádat emeltek a szerző ellen osztály elleni izgatás miatt. Féját a per eredményeképpen elbocsátották tanári állásából, és két hónap szabadságvesztésre ítélték. Hasonlóan járt Kovács Imre is A néma forradalom című szociográfiájával. Őt szintén izgatás és nemzetgyalázás vádjával állították bíróság elé. Büntetése három havi fogház, hivatalvesztés és politikai jogainak felfüggesztése lett. Ebben az évben sajtóper folyt többek közt Illyés Gyula ellen is. 1938-ban Erdei Ferencet vették elő, a vád nemzetgyalázás. Szellemi és értelmiségi körökben felháborodást keltettek ezek az eljárások, Féja és Kovács perbefogása ellen Szekfű Gyula írt tiltakozó cikket, majd a képviselőházban elhangzott egy nyilatkozat, mely az alkotói szabadság megnyirbálása ellen emelt szót. Az aláírók között volt többek között Bartók Béla, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Zilahy Lajos, Veres Péter. Azt el kell mondani, hogy a kormány nem volt egységes ezen írók megrendszabályozása ügyében. Példának okáért Teleki Pál miniszterelnök és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nem zárkóztak el teljesen a mozgalomtól. Maga a belügyminiszter tájékoztatta Szabó Zoltánt, hogy a minisztertanácsban voltak, akik helytelenítették az írói pereket.33 A kormányzat a világháború és Trianon után nehéz körülmények közepette igyekezett az ország, a nemzet stabilitását visszaállítani, ami akkor lehetett sikeres, ha minden támogatást megkap. Ezért az ország irányítói érezhették úgy is, hogy a szociográfiában lelhető kritikák és támadások ezt az igyekezetei semmibe veszik, gátolni próbálják. Sokszor hangzott el a kritika, hogy ezek a művek csupán a negatívumokat vázolják fel, hogy az árnyék mellett a fényt is meg kellene mutatni. Többen vélekedtek úgy, hogy nagyon is helye van a falukutatásnak, viszont az épp oly káros, hogy csak a nyomort látják meg, és csak azt viszik be a köztudatba, mintha homokba dugnák a fejüket.34 32 33 34 Borbándi, 1989. 290. Uo.291-298. Fodor Ferenc: A falukutató mozgalom kritikája. In: Dokumentumok... 110. 71
