Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Juhász-Pintér Pál: A népi írói mozgalom és a szociográfia műfajának megjelenése Magyarországon
A történelem útján Miklós Társaságot, valamint József Attila és Fábián Dániel Ki a faluba! című röpirata is a példa követésére hívott fel.18 A Társaságnak saját kiadója volt, mely könyveket jelentetett meg, és folyóiratot is kiadtak, melynek munkatársa volt többek között Illyés Gyula, Kodolányi János, Féja Géza, József Attila. A „sarlósok” is gyakran közöltek írásokat e folyóiratban, az Új Magyar Földben, melyben József Attiláék említett röpirata is napvilágot látott. Konzervatív indíttatású volt a szegedi Bethlen Gábor Körben alakult tanyai agrár-settlement, de a vezető gondolat itt is a parasztság problémáinak vizsgálata és tudatosítása volt. A csoport működésmódjában és szerkezetében nagy változás ment végbe a harmincas években. Új szervezeti formát kerestek maguknak, létrehozták a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát 1931-ben, benne a művészi irodalmi vonal volt a domináns. Tagként vett részt a szervezetben Radnóti Miklós, Erdei Ferenc, Ortutay Gyula, Hont Ferenc. Bár nem volt tag, mégis ide kötődött Bibó István is. Hasonló mozgalmat hirdetett meg 1932-ben az Előőrsben, Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában Féja Géza, ez volt a Márciusi Fiatalok. A programjuk szerint a megoldás fő eszköze a szociográfia. Féja egyik előadásában minden magyar helység szociográfiájának elkészítését követelte, így rajzolva meg az egész ország szociális arcát, a magyar problémák összességét. ,,Л teljes magyar szociográfia nélkül reformmunka s alkotómunka lehetetlenség.”19 A szociográfia maga is már részét képezné az óhajtott átalakulásnak, mert meghaladását jelentené a megosztottságnak, a válság egyik jelének. Ennek a munkának a végrehajtása tehát támasz és erő lenne minden közéleti tényező számára, aki komolyan javítani akar a magyar nép sorsán. Erre az átalakításra semmiféle más erő, más munka nem képes. A falujárás ezen felfogás szerint nemcsak megismerést nyújt, hanem pótléka és egyben előkészítése egy politikai programnak. A szociográfia sokféle nézettel összefért. Olyan széles körű volt a mozgalom, hogy egyszerűen lehetetlenség is lett volna, hogy ideológiailag egységes legyen. Talán szerencsésebb is volt így, mert a többféle látásmód lendületesebb munkához vezetett. 1932 táján kezdett kialakulni egy szociográfus csoport a Fiatal Magyarság című lap körül. A lapot az idősebb cserkészek számára indították, a körülötte csoportosuló társaságot valamelyest konzervatívabb hozzáállás jellemezte. A minőséget Teleki Pál és Sík Sándor 18 Uo. 110-115. 19 Némedi, 1985.43. 66
