Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"A ma realitása" Történetek napjainkból - Kahler Frigyes: "Szólalj, szólalj virrasztó!"
„A ma realitása” reneszánszát éljük a legkülönbözőbb összeesküvés-elméleteknek is. Ezek azonban önmagukban aligha szolgálhatnak elégséges magyarázatul. Bizonynyal igaza van Bogár Lászlónak, amikor arról beszél, hogy Trianonban „betiltották” a magyarságot, és a nemzetközi porondon folyamatosan a vesztes pozíciójába szorították. („Mért nem pusztult ki, ahogyan kérték...”, jut eszembe Márai híres verssora.) Ez bizonnyal súlyos helyzet, de volt már hasonló viharos történelmünk során máskor is. A nemzet kohéziós ereje mégis megmaradt. Ha a kohézió, amely a nemzetet egyben tartani hivatott, olyan könnyen áldozatul esik, akár egy felröppent választási propaganda-szlogennek - mint a 23 millió román megjelenése a magyar munkaerőpiacon ott komoly önvizsgálatra van szükség. Ha a közös nyelv, a közös történelem és kultúra, sőt a közös nemzeti érdek nem képes ellene mondani egy ostoba blöffnek, ott nagyon mélyre kell ásni, hogy megtaláljuk azokat az alapokat, amelyek elbírják а XXI. századi magyar nemzet épületét. A magyarság eltűnésének képzete - mint tudjuk - Trianonnál sokkal korábbi a nyugati gondolkodók körében. Emlékezzünk csak Johann Gottfried Herder (1744-1803) „jóslatára”, a magyar nyelv és nemzet kihalásáról, amely súlyos víziókat vetített a magyar költészetre is {„a sírt, hol nemzet süllyed el".) Kölcsey vajon csak a Himnusz műfaji sajátosságai miatt - költői fordulatként - utal a gondviselő Isten haragjára? Nem hiszem. Kölcsey jól tudta, magunkba kell nézni és meg kell szabadulni a kor bűneitől, hogy előbbre tudjunk lépni. Aligha van terünk arra, hogy а XIX. század nagyjait végigtekintsük, s ugyanezt tegyük a XXI. század irodalmával is. Mégis, nem lehet szó nélkül hagyni Szabó Lőrinc versében a magyar és európai bűnök sokaságának következményeire utaló prófétai mondatait: „...mi lesz, ha újra földre száll a Megcsúfolt és Megfeszített, s mert jósága, hite imája egyszer már mindent elveszített mi lesz ha meg jő pokoli lángszórókkal, gépfegyverekkel, vassisakos, pestishozó, bosszúálló angyalsereggel? Mi lesz, ha megfő Krisztus és új országot teremt a földön, 289
