Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Madács Tamás: Mérlegen a földkárpótlás

tudtak eszkábálni, így tavasszal megkezdhették a gazdálkodást. 2015-re az általuk 1990-ben alapított Gazdakör Kft. Pellérden már évi több milliárdos forgalmat bonyolít, 2000 hektár bérelt földön gazdálkodik, harmincöt főt foglalkoztat. A görcsényi tsz 1992-ben tönkrement, maradványait a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vásárolta meg.

Csízi Sándor egy Debrecenhez közeli tsz-ben304 traktorosként, gépkocsivezetőként, majd kombájn-betakarító gépen dolgozott. A rendszerváltást megelőző tizenhat évben a tsz vezetésében is részt vett. 1993-ban, miután kézhez vehette az őt megillető szövetkezeti vagyonrészt, kivált, és a pályázat útján szerzett kombájnnal önálló vállalkozásba kezdett. Hiába próbált többeket is rábeszélni az önálló vállalkozásra, ahogy mondja, nem igazán hallgattak rá.305 Jól mérte fel, hogy aratáskor minden évben lesznek megrendelői, köztük a tsz is, amelynél harminc évig dolgozott, és idővel azok a kollégái is neki adták el gépeiket, földjeiket, akik nem találták meg számításukat önálló vállalkozóként. A szárítóval, közel 20 ezer tonna termény kapacitású tárolókkal, hat kombájnnal, százhúsz hektár saját földdel bíró modem mezőgazdasági üzem 2015-re tizenhat főt alkalmazott.306 Az adatközlő szerint a helyiek alig jutottak földhöz, idegenkedtek a kárpótlási igény benyújtásától is. Ellenben tudomása szerint néhány debreceni család igen kiterjedt, kétszáz hektárnál is nagyobb területeket vásárolt fel, a birtokszerzés pedig különösen a Hom-kormány idején vett lendületet.307

Végezetül álljon itt egy táblázat a magyar birtokstruktúra méret szerinti megoszlásáról, amely két történeti pillanatképet tár elénk: 1895-ben és 2000-ben ábrázolja a gazdaságok által használt termőterületek nagyságát és részesedését az összes gazdaság számából.308

„Volt egy időszak...”

304 A tagságból mindössze 47-en váltak ki.

305 Csízi Sándor közlése. Debrecen, 2015. In: Földkárpótlás oral history-kutatás. RETÖRKI Archívum.

306 Akömyéken lévő jó minőségű, 40 aranykoronás földek hektáronkénti ára a 90-es években átlag 25-30 ezer forint volt. 2015-ben ugyanott egy hektár eladásáért 6 millió forintot kértek.

307 Táblázat Horváth Gergely Krisztián Struktúrák és kontinuitás c. egyetemi előadásából (ELTE TÁTK). Az adatok forrása: Kövér György: Iparosodás agrárországban. Budapest, Gondolat, 1982.136. és Csite András-Csurgó Bemadett-Himesi Zsuzsa-Kovách Imre: Agrárpolitikai „hatásvizsgálat”: földhasználat, foglalkoztatottság, üzemszerkezet. In: Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Szerk.: Kovách Imre. Budapest, Napvilág, 2002. 319.

308 50 hektár intenzív kertészet esetén lehet elegendő, azonban a gépesítés költségeit egy ekkora hasznosított terület aligha termeli ki. Deák István agrármérnök, vállalkozó közlése. 2016. január. In: Földkárpótlás oral history-kutatás. RETÖRKI Archívum.

251