Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Madács Tamás: Mérlegen a földkárpótlás
A történelem útján voltak megtalálhatóak a korabeli telekkönyvi iratok és birtokívek.272 Mindezek felkutatása jelentős többletmunkát adott a közigazgatási apparátusnak is, amit a hivatalnokoknak a napi ügymeneten felül kellett ellátniuk.273 A földárveréseken azok is részt vehettek, akik különböző jogfosztások - börtön, munkaszolgálat - alapján részesültek kárpótlásban. Fontos aláhúzni tehát, hogy kárpótlási jegyeikkel azok is licitálhattak termőföldre vagy erdőre, akik nem okvetlenül rendelkeztek agrárszakértelemmel, sosem gazdálkodtak, és nem is laktak soha azon a környéken, ahol az aukciót tartották. Ez már önmagában ellentmondott annak a kormányzati célkitűzésnek, hogy a törvény megalkotása során a magángazdák támogatása élvez elsőbbséget. Visszás helyzetet teremtett, hogy a kárpótoltak különböző időpontokban, akár több évnyi különbséggel274 kapták meg kárpótlási jegyeiket. Időközben megkezdődtek a földárverések, és akik már hozzájutottak a jegyekhez, azok általánosságban aranykoronánként 500 Ft-ért, és viszonylag jó helyen szerezhettek földtulajdont. Ellenben azok, akik csak később kapták kézhez jegyeiket, már jóval magasabb áron, aranykoronánként általában több ezer forintért licitálhattak gyengébb területekért, tehát a kárpótlási jegyeik egyre kisebb terület megvételét tették lehetővé.275 A kárpótlási igény jelentősen meghaladta a kijelölt földterület mértékét, ezért igen szétaprózott és elszórtan elhelyezkedő birtokstruktúra keletkezett. Ezen a licitek előtti egyezségekkel igyekeztek segíteni a résztvevők, azonban így is rengeteg ún. nadrágszíj-telek, azaz igen keskeny és hosszú parcella is létrejött. Saját közösségük önkéntes segítői a földkárpótlás során Egy különleges önsegélyező kezdeményezés, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület276 alakult újjá az alföldi városban 1991-ben. A 272 Ez a két iratcsoport igazolhatta a kárpótlás tárgyát jelentő korábbi vagyoni helyzetet, segítségükkel vált felderíthetővé egy-egy család, a felmenők vagyona. A birtokívek tulajdonképpen a mindenkori adózáshoz felvett nyilvántartást jelentették. 273 Dr. Török Ferenc közlése. In: Földkárpótlás oral history-kutatás. RETÖRKI Archívum. 274 Erről számol be Csenus Márton, idős gazda is. Hódmezővásárhely, 2014. november. Uo. 275 Dr. Hantó Zsuzsa történész-szociológus közlése. Uo. 276 A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület eredetileg 1879-ben alakult meg, a magángazdákat tömörítette egészen a II. világháborút követő megszüntetéséig. 244
