Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Szekér Nóra: "Dunának, Oltnak egy a hangja"

„Volt egy időszak...”

rekedt magyar kisebbségeket.'’'’200 Az ország határain kívül élő magyar nemzetiségek megmaradásáért folyó küzdelmet az MDF az egyik alapvető feladatának tekintette. Ebben az érdekvédelmi munkában nem csupán a kivándorlást kiváltó jogtalanságokra, a menekültek segélyezésére koncentráltak, hanem - mint az erdélyi magyar kultúra megmaradásának szempontjából kulcsfontosságú kérdést - a szülőföldre való visszatérés lehetőségét is napirenden tartották. Ennek jegyében kezdődött meg Joó Rudolf koordinálásával egy feltáró munka, amelynek eredményeképpen egy 130 oldalas jelentés született az erdélyi helyzetről, az ott élő kisebbségek életkörülményeiről.201 Az „erdélyi jelentést” március 6-án a Jurta Színházban tartott fórumon vitatták meg. Az angol nyelvre lefordított változatot eljuttatták a nagykövetségekhez és a nemzetközi szervezetekhez. A dokumentumnak fontos jelentősége volt abban, hogy konkrét adatokkal kiegészítve tárta fel a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt a Romániában élő kisebbségek helyzetét.202

A különböző oldalról érkező ellenzéki csoportosulások és személyek 1988 januárjában egy, a román népnek címzett levelet fogalmaztak meg, melyben együttérzésüket fejezték ki a diktatúra okozta szenvedések miatt. A levelet több mint 420-an írták alá, többek között Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Kiss Gy. Csaba, Für Lajos, Bíró Zoltán és Vásárhelyi Miklós. E szolidaritási levélben erősen hangsúlyozták a minden ellentét ellenére meglévő sorsközösséget, ami a kelet-közép-európai lét sajátosságaiból ered. A diktatúra elleni közös küzdelemben „a történelmileg kialakult együttélés értékeire kell építenünk”203 - fogalmazott a levél. ’88 tavaszán érkezett meg „Kedves magyar barátaink/” megszólítással a romániai ellenzék válasza, mely így fogalmaz: „A magyar kormány tartózkodó politikája a román állampolgárokban azt a hamis érzetet kelti, hogy magukra hagyták őket s hogy sorsunk másoknak közömbös. Úgy véljük, hogy a magyar kormány visszafogottsága a sztálinista doktrína maradványa. A szocialista országok közül azonban Magyarországnak van leginkább megfelelő erkölcsi alapja és joga megtenni a tiltakozást. A

200 Hitel, 1988/1.50-54.

201 ÁBTL 2.7.1 NOIJ BRFK 68/1988.

202 Für Lajos (szerk.): Az erdélyi magyarságért - Dokumentumok, beszédek. Budapest, Eötvös Kiadó, 1989.9-10.; Az Erdély-jelentést lásd Ara Kovács Attila-Dávid György-Joó Rudolf-Kőszegi László-Nagy József-Tóth Károly Attila-Vásárhelyi Judit: Jelentések a határon túli magyar kisebbségekről. Budapest, Medvetánc, 1988; Kaszás, 2014. 230.

203 ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ Tolna 18/1988.; Beszélő, 1988/1.; Kaszás, 2014. 245.

209