Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Riba András László: Szépba-szőtt hitek
A történelem útján határoztak, hogy erről tájékoztassák a Központi Bizottságot, és javasolják, hogy az Irányelvek az ideológiai munka megújításához című témát töröljék annak éves munkatervéből. Mi jellemezte a szocializmus ideológiai helyzetét ebben az időszakban? Mindenki számára megkérdőjelezhetetlen volt, hogy Magyarországon a szocializmust építik. Nehezen volt érthető, amikor Berecz János a társadalmi rendszer megítélésének témakörében - ideológiai titkárként - egyszer csak azt mondta, hogy nem a szocializmus építése történik, hanem a szocialista társadalmi rendszer felé haladó átmeneti szakaszban van az ország. A már évtizedek óta a kommunista mozgalomban vallott és tanított elmélettől - hiszen a szocializmus alapjainak lerakása (1962) utáni szakasz a szocializmus teljes felépítése - eltérően egyszer csak bedobnak a köztudatba, legalábbis a párt köztudatába, egy teljesen eltérő nézetet. Az ideológiai válsághelyzet elemzése valószínűleg a párt nagyon szűk illetékes köreiben megtörtént, az eredményeket azonban nem a párton belüli eszmecserék keretében tudatosították. A pártvezetés számára készült belső információs jelentések a párttagságot e kérdésben két alapvető csoportra osztották. Az ideológiában és történelemben jártasabbakra és a „tapasztaltabbakra”. A tapasztalt párttagok körében az új értékelés, pontosabban a fejlődésről kialakított új értékelés bizonytalanságot keltett. Akkor minden rossz, amit négy évtizeden át tettünk? - kérdezték. A pedagógusok egy része nem tudta, mit válaszoljon a gyerekeknek arra a kérdésre, hogy milyen társdalomban élnek. Egyszerűen az történt, hogy a tudományos szocializmus tudományos jóslatait nem lehetett többé hozzáigazítani a gazdasági állapotokhoz. Nem volt több ideológiai korrekciós lehetőség, legalábbis olyan nem, amit el lehetett volna hinni, immáron a párton belül sem. Az utolsó nagy húzás tehát az volt, hogy a párt ideológusai lényegében letagadták, amit évtizedekig állított a vezetés, mondván, az valójában mégsem úgy van. Az irány helyes, de az állapot egyelőre az átmeneti szakasz a szocialista társadalom felé. Az információs jelentésben említett úgynevezett szűkebb csoportok azonban a folyamatok ellenkezőjét vélték kiolvasni Magyarország társadalmi valóságából, és úgy ítélték meg, hogy a magántulajdon és a pénztőke szerepének fokozódása, illetve a pluralizmus terjedése inkább a kapitalizmusba való átmenetet jelzi. Elgondolkodtathatott mindenkit, hogy akkor milyen társadalomban is élnek, mit építenek, ha a KB titkára azt mondja, hogy az nem szocializmus. Úgy tűnhetett, hogy minél tovább fontolgatják a szocializmus elméleti és gyakorlati kérdéseit, annál nagyobb lesz az ideológiai zűrzavar a fejekben. Jó 168
