Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Nagymihály Zoltán: Álmok egy rendszerváltásról
Visszapillantás egy átmenetre nyilvánvaló (...) belső'szerkezetét”, azaz, hogy ami létrejött, nem „az egész magyar nép kivívott s máris tartósan biztosított szabadsága”, hanem alapvetően „orosz hódoltsági terület”.m Az 1956-os forradalmat követő, akkor már több mint egy évtizede uralkodó „új” rendszer kapcsán Gombos éleslátóan rögzíti, hogy igaz ugyan, hogy a szellemi élet szabadabb, mint a szabadságharc előtt volt, ám kritikai hang csak abban az esetben üthető meg, „ha nem érinti azt a néhány témát - a nagy tabukat melyekbe a nemzet mai sorsának igazi okai - és kérdései - vannak befalazva.”112 113 114 „Egy társadalmilag új összetételű nemzet áll előttünk” - vázolja a szerző, egyben választ adva azon szokásos emigráns kérdésfelvetésekre, miszerint hova is kell visszatérni az egypártrendszer jövendőbeli bukása után. „A múltban a magyar társadalom egy aránytalan tömegű parasztság súlyával lekötve, sokszor túl nehézkes volt; most félő, hogy e nehezéktől megszabadulva teljesen, túl könnyű lesz, könnyebben kiforgatható önmagából ”ш Gombos azt is megállapítja, mennyire eltér a magyar és a többi sorstárs ország történetírási gyakorlata: míg Csehszlovákiában, Jugoszláviában vagy Romániában - a legnagyobb magyar kisebbséggel rendelkező országokban - „ismét polgárjogot nyert a nemzeti szempont”, addig Magyarországon az olyan eszmefuttatások uralkodnak, amelyek „a nemzeti formák lebontásáról és a nemzetek egybeolvadásáról” szólnak.115 De meggyőzően és a magyar szerzők közül ritka módon mutatja be Gombos azt is, hogyan „csapolja meg” folyamatosan a magyar gazdaságot a Szovjetunió, azaz: a Hruscsov-éra miképpen próbálja „a politikai és katonai eszközök közé (...) céltudatosan beiktatni a gazdaságiakat is. Alkalmazva azt a történelmi tapasztalatot, hogy a gazdasági kiszolgáltatottság a legtartósabb politikai függéssé alakítható.” A szovjet gazdasági nyomulás így nemcsak a Nyugat felé szóló, de a kelet-közép-európai országok egymás közötti kereskedelmét, gazdasági kapcsolatait is ellehetetleníti, ezáltal pedig - a fenti tézis nyomvonalain továbbhaladva - a köztük lévő esetleges politikai együttműködés „veszélyét” is elhárítja.116 112 Gombos, 1973. 6. 113 Uo. 11. 114 Uo. 23-25. 115 Uo. 87-89. 116 Uo. 179-195. 155
